spiccato jelentése
kiejtése: szpikkátó
zene vonóugratással (adandó elő)olasz , ‘ua.’, tkp. ‘letépve (a húrról)’ ← spiccare ‘letép, tagol’: s- ← latin ex- ‘el’ | piccare ‘döf’
További hasznos idegen szavak
jogtudomány lopás, tolvajlás, rabláslatin , ‘ua.’ ← fur ‘tolvaj’lásd még: furunkulus
A spiccato és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosi májbetegség, májbántalomtudományos latin hepatopathia ‘ua.’: görög hépar, hépatosz ‘máj’ | pathosz ‘szenvedés, betegség’
kezét csókolom, kezicsókolom
ausztriai német (I) küss’ die Hand ‘ua.’: küssen ‘csókol’ ← Kuss ‘csók’ | Hand ‘kéz’
fürdőzésre alkalmas lapos tengerpart
homokpart, fövenypart
francia plage ‘ua.’ ← latin plaga ‘vidék, táj’
kiejtése: aviszta
kereskedelem látra szóló (váltó)olasz , ‘ua.’: a ← latin ad ‘-ra’ | vista ‘látás, látvány’ ← vedere, visto ‘lát’ ← latin videre, visum ‘ua.’
orvosi az ujjak összenövése mint fejlődési rendellenességtudományos latin ancylodactylia ‘ua.’: görög ankülosz ‘görbe’ | daktülosz ‘ujj’lásd még: anker , daktilus
konyhaművészet szalontüdő, savanyútüdőbizalmas tüdőausztriai német nyelvjárás beischl ← német Beuschel ‘tüdő, állati belsőség, ebből készült étel’
filozófia megismerő, a megismerésre vonatkozóközépkori latin cognitivus ‘ua.’ ← cognoscere , lásd még: kogníció
néprajz Lengyelország északnyugati vidékén élő népcsoporte népcsoport sajátos lengyel nyelvjárása
német Masure ‘ua.’ ← lengyel Mazury ‘a Mazuri-tavak’
nyelvtan hangkivetés, magánhangzók találkozásakor egyiknek az elhagyása, pl. gazda uram ← gazduram latin elisio ‘ua.’, lásd még: elidál
orvosi aszténiában szenvedőorvosi vézna, lapos mellkasú, különféle betegségekre hajlamostudományos latin asthenicus ‘ua.’, lásd még: aszténia
(tudományos szóösszetételek előtagjaként) rossz, rút
görög kakosz ‘rossz’
