primogenitus jelentése
jogtudomány elsőszülött
tudományos latin , ‘ua.’: primus ‘első’ | genitus ‘nemzett, szült’ ← gignere, genitum ‘nemz, szül’
További hasznos idegen szavak
orvosi színtelen, szagtalan kristályos fenolszármazék, láz- és fájdalomcsillapító
tudományos latin Phenacetin ‘ua.’, lásd még: fen(ol) , acet(át) | -in (vegyületre utaló toldalék)
A primogenitus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
biológia a vízmélyek élőlényeinek összessége
lásd még: bentosz
nyelvtan az etimológia tudósa, szófejtő, szóeredet-kutató
magyar , ‘ua.’ lásd még: etimológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
kiejtése: zahlihkeit
tárgyiasság, tárgyilagosság, szakszerűség
német , ‘ua.’ ← sachlich ‘a dologhoz tartozó, tárgyilagos’ ← Sache ‘dolog, ügy’
textilipar csomós selyemszálból készült vászonkötésű, könnyű szövet
Santung kínai város nevéből
orvosi májmegnagyobbodás
tudományos latin hepatomegalia ‘ua.’: görög hépar, hépatosz ‘máj’ | megalosz ‘nagy’
kiejtése: kalefaktórium
építészet középkori kolostorokban az egyetlen fűtött helyiség, melegedőhelyiség
latin , ‘ua.’, lásd még: kalefaktor
ásványtan barnásvörös, csillámzárványos kvarcfajta, féldrágakő
francia , ‘ua.’: aventure ‘kaland’ (az ásvány váratlan szín- és fényhatásairól) | -in (vegyületre utaló toldalék)
kipárolog
kilehel
latin exhalare, exhalatum ‘kipárologtat, kilehel’: ex- ‘ki, el’ | halare ‘illatozik’
űrkutatás olyan rakéta-hajtóanyag, amely csak összetevőinek találkozásakor gyullad be
angol hypergol ‘ua.’: görög hüp(o) ‘alatt, alul, kevéssé’ | erg(on) ‘munka, működés’ | latin ol(eum) ‘olaj’
közlekedés alacsony, nyitott, négykerekű lovaskocsi
német Droschke ‘ua.’ ← orosz többes szám drozski ‘lovaskocsi’ ← doroga ‘út’
növénytan a tömlősgomba tömlőjében fejlődő hím szaporító sejt
görög aszkosz ‘tömlő’ | lásd még: spóra
nyelvtan szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bír
a szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
francia morphčme ‘ua.’ ← görög morphé ‘alak’