polinéziai jelentése
főnév néprajz a polinéziai szigetvilág lakójaaz ott élők nyelveinek valamelyike
melléknév e népekkel, nyelvekkel kapcsolatosnémet, francia Polynesie , angol Polynesia , a Csendes-óceán szigetvilágának nyugati, legnagyobb egysége: lásd még: poli- | görög nészosz ‘sziget’
További hasznos idegen szavak
kulacs
a kotyogás hangját utánzó, tréfás latin hangzású szó a régi debreceni diáknyelvből
orvosi férfi rendellenes nemi vonzódása fiatal fiúkhoztudományos latin paederastia , lásd még: pederaszta
A polinéziai és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
ásványtan kristályképződéstudományos latin crystallogenia ‘ua.’: görög krüsztallosz ‘jég, hegyi kristály’ | gennaó ‘nemz, létrehoz’
orvosi "kecskehang", a mellhártyagyulladásról árulkodó sajátos zörej az orvosi hallgatócsőbentudományos latin aegophonia ‘ua.’: görög aigosz ‘kecske’ | phóné ‘hang’
orvosi sejt vagy szövet kóros túlburjánzásatudományos latin hyperthelia ‘ua.’: görög hüper ‘felett, túl’ | théleó ‘kisarjad’
kiejtése: tabatier
burnótszelence, dohányszelence
francia , eredetileg tabaquičre , ‘ua.’ ← tabac , lásd még: tabak
orvosi az ízületekről kontrasztanyaggal készült röntgenfelvételtudományos latin arthrographia ‘ua.’: görög arthron ‘tag, ízület’ | lásd még: -gráfia
történelem szükséghelyzetben rendkívüli hatalommal felruházott főtisztviselő a köztársasági Rómábanpolitika parancsuralmi rendszerben korlátlan hatalmú államfő, pártvezetőzsarnok, kényúr, önkényúr, kiskirály
valamely területen megfellebbezhetetlen tekintély, pl divatdiktátor
latin dictator ‘ua.’, lásd még: diktál lásd még: dikció
történelem kétlovas, kétkerekű könnyű kocsi az ókori római kocsiversenyekenlatin biga , eredetileg biiuga ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | iugum ‘iga’
nyelvtan gyakorító igelatin (verbum) iterativum ‘gyakorító’, tkp. ‘ismételgető (ige)’, lásd még: iteratív
melléknév szabályos, szabványos, előírásos, átlagosépeszű, épelméjű, józan, beszámítható
főnév matematika síkgörbe esetén az érintőre, görbe felület esetén az érintősíkra az érintési pontban emelt merőleges vonallatin normalis ‘a mértéknek megfelelő’, lásd még: norma
orvosi szájfekély, apró gennyes kelés nyálkahártyán (főleg a szájüregben)latin aphta ‘ua.’ ← görög aphthai ‘kelés, fekély’
műszaki gépkocsi hajtott tengelyének kiegyenlítőműveangol differential (gear) ‘ua.’, lásd még: differencia
