pikula jelentése

  • zene furulya
  • szlovák pikola ‘kis fuvola’ ← olasz piccolo ‘ua.’, lásd még: pikoló

További hasznos idegen szavak

monizmus

  • filozófia olyan bölcseleti felfogás, amely a létet egyetlen alapelvre (vagy anyagira, vagy szellemire) vezeti vissza
  • tudományos latin monismus ‘ua.’: görög monosz ‘egyedüli’ | lásd még: -izmus

negatívum

  • fogyatékosság, hiányosság
  • előnyös tulajdonságok hiánya
  • kedvezőtlen vonás
  • latin semlegesnemű, ‘ua.’ ← negativus, lásd még: negatív
A pikula és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kumulatív

  • halmozott, egyesített
  • felhalmozódó
  • halmazati
  • német kumulativ ‘ua.’, lásd még: kumulál

polikarbonát

  • kémia a szénsav poliésztereinek gyűjtőneve, főleg a járműiparban használt üvegpótló műanyag
  • lásd még: poli-, karbonát

bemószerol

elektrokausztika

  • orvosi beteg vagy kóros szövetek roncsolása, kiégetése elektromos árammal
  • tudományos latin electrocaustica ‘ua.’, lásd még: elektro-, kausztikus

palléroz

  • nevel, művel, kiművel, csiszol (elmét, jellemet, modort)
  • bajor-osztrák pallieren ‘csiszol’, lásd még: políroz

centavo

kiejtése: szentavó
  • közgazdaságtan több latin-amerikai ország pénznemének századrésze mint váltópénz
  • spanyol, ‘ua.’ ← latin centum ‘száz’

bogdo-gegen

  • vallás a mongol lámaista egyház feje
  • mongol, ‘felséges fényesség’

monovalens

  • kémia egyértékű, egy vegyértékű
  • angol monovalent ‘ua.’: lásd még: mono- | latin valens ‘vmennyit érő, bátor’ ← valere ‘ér vmit’

obeliszk

  • építészet négyoldalú, felfelé keskenyedő, felül gúlában végződő magas (emlék)oszlop
  • német Obelisklatin obeliscus ‘ua.’ ← görög kicsinyítő képzős obeliszkoszobelosz ‘kőszál’, eredetileg ‘kihegyezett nyárs’
  • lásd még: obulus

disztrófia

  • orvosi zavar a szervezet vagy egyes szervek táplálékkal való ellátottságában vagy növekedésében
  • tudományos latin dystrophia ‘ua.’: görög düsz- ‘gyengén, hibásan’ | trophé ‘táplálék’

etológus

  • az etológia tudományának művelője
  • magyar, lásd még: etológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)