parafenomén jelentése

  • okkult képességeket mutató személy
  • természetfeletti vagy annak látszó jelenség
  • német Paraphänomen ‘ua.’, lásd még: para-, fenomén

További hasznos idegen szavak

retikuláris

  • tudomány hálószerű, hálózatos
  • latin reticularis ‘ua.’, lásd még: retikulum

fitozoa

A parafenomén és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

mirha

  • gyógy- és illatszerként használt balzsamos illatú gyanta
  • latin myrrhagörög mürrha ‘ua.’ ← sémi (pl. arámi móra, héber mór, asszír murru ‘egy akácféle gyantája’)
  • lásd még: mirtusz

injekció

  • orvosi befecskendezés, oltás
  • tudományos latin iniectio ‘ua.’, tkp. ‘beledobás’ ← inicere, iniectum ‘bedob’: in- ‘bele’ | iacere ‘dob’

kongreganista

  • vallás katolikus hitbuzgalmi egylet, kongregáció tagja
  • magyar, szabálytalan képzés egy nem létező latin *congreganus alakból, lásd még: kongregáció

ruszin

  • néprajz kárpát-ukrán, az észak-keleti Kárpátokban élő keleti szláv népcsoport tagja, nyelve
  • ukrán ruszinszkij ‘kisorosz’

cortex cerebri

kiejtése: korteksz cerebri
  • anatómia agykéreg
  • latin, ‘ua.’: cortex ‘kéreg’ | lásd még: cerebrum

aspiráta

  • nyelvtan hehezetes mássalhangzó (pl ógör théta, khi, phi)
  • latin (vox) aspirata ‘rálehelt (hang)’: ad- ‘rá’ | spirare ‘lélegzik, lehel’

apodiktice

  • egyenesen, kereken, cáfolhatatlanul, ellentmondást nem tűrően
  • latin apodictice ‘ua.’, lásd még: apodiktikus

geo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) a földdel kapcsolatos, föld-
  • görög geo(eidész) ‘föld(szerű)’ ← ‘föld’

sábesz

  • vallás szombat
  • jiddis schabes ‘ua.’, lásd még: sabbath

humánum

  • emberség
  • emberi érzés, magatartás
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: humánus (latin semlegesnemű, a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)

magnum opus

kiejtése: … opusz
  • főmű, egy művész legfontosabb, legismertebb alkotása
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘nagy mű’: magnus ‘nagy’ | opus ‘mű, munka’
  • lásd még: magnitúdó

morféma

  • nyelvtan szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bír
  • a szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
  • francia morphčme ‘ua.’ ← görög morphé ‘alak’

despotikus

  • kényúri, zsarnoki
  • német despotisch ‘ua.’, lásd még: despota

maraudeur