panteizmus jelentése

  • filozófia az Istent a természettel azonosító, a mindenséget isteni vonásokkal felruházó bölcseleti irányzat
  • német Pantheismus ‘ua.’: görög semlegesnemű pan ‘minden’ | theosz ‘isten’

További hasznos idegen szavak

opacitás

  • homályosság
  • fizika, csillagászat egy közeg fényáteresztő képességének mértéke
  • nyomdászat papír azon jellemzője, hogy mennyire képes elfedni a hátoldalára, ill. az alatta lévő lapra nyomott írást, képet
  • latin opacitas ‘árnyékosság’, lásd még: opak

allotrop

  • kémia az allotrópia jelenségét mutató (elem)
  • angol allotrope ‘ua.’, lásd még: allotrópia
A panteizmus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

parafenomén

  • okkult képességeket mutató személy
  • természetfeletti vagy annak látszó jelenség
  • német Paraphänomen ‘ua.’, lásd még: para-, fenomén

eucharisztia

  • vallás oltáriszentség
  • középkori latin eucharistia ‘ua.’ ← görög eukharisztia ‘hálaadás’: eu ‘jól’ | kharidzó ‘kegyel’ ← kharisz ‘kegy’
  • lásd még: karitatív

szaldíroz

  • kereskedelem számlát kiegyenlít
  • német saldieren ‘ua.’, lásd még: szaldó

pieno

kiejtése: pjénó
  • zene telten, telt hangzással (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’ ← latin plenus ‘teli’ ← plere ‘betölt’
  • lásd még: plénum

tabu

  • kultikus tilalom Polinézia természeti népeinél dolgok vagy személyek érintésére, bizonyos szavak kiejtésére stb.
  • átvitt értelemben érinthetetlen, szent és sérthetetlen dolog
  • olyasmi, amiről nem szabad (nyilvánosan) beszélni
  • angol taboo ‘ua.’ ← új-zélandi (maori) tapu ‘kultikus tilalom’

dirigens

  • zene karmester, karnagy
  • német Dirigent ‘ua.’, lásd még: dirigál

-gén

  • (tudományos szóösszetételek utótagjaként) az eredetre, származásra utal (pl. exogén ‘külső eredetű’)
  • (valamit) okozó, előidéző, létrehozó (pl. oxigén ‘savképző’)
  • francia -gčne ‘ua.’ ← görög -genész ‘(vminek) született’ ← gennaó ‘nemz, szül, létrehoz’

citokémia

  • biológia a sejtek kémiai összetételének, szerveződésének és működésének vizsgálata fény- és elektronmikroszkóppal, kvalitatív és kvantitatív eljárásokkal
  • lásd még: cito-, kémia

oceanográfus

  • tudomány a tengertudomány szakembere
  • magyar, lásd még: oceanográfia (a geográfia-geográfus és hasonló szópárok mintájára)

fotonika

  • fizika a fényhullám műszaki hasznosítása
  • műszaki ennek technológiája
  • angol photonics ‘ua.’, lásd még: foton (az elektronika mintájára)

heliktit

  • geológia görbült, csavarodott vagy elágazó barlangi cseppkőképződmény
  • német Heliktit ‘ua.’: görög heli(x) ‘csavarvonal, csigavonal’ | lásd még: (sztala)ktit

malverzáció

  • jogtudomány hűtlen kezelés, sikkasztás
  • középkori latin malversatio ‘ua.’: malus ‘rossz’ | gyakorító versari ‘foglalkozik (vmivel), ügyködik’ ← vertere, versum ‘fordít’
  • lásd még: malum

kurizál

  • udvarol
  • magyar (latinos mintájú képzés, mint pl. komótizál) ← régi kurt csinálnémet Cour machenfrancia faire la cour ‘udvarol, tisztelgő látogatást tesz’, tkp. ‘udvart csinál’, lásd még: kortes
  • lásd még: cohors, cortes, cortčge, cortile, kortina, kurtizán