oblátus jelentése

  • vallás szerzetesrend kötelékében élő, de fogadalmat nem tett segítő testvér
  • vallás szerzetesrendhez lazán kötődő világi személy
  • latin oblatus ‘ua.’, tkp. ‘(Istennek) felajánlott’ ← offerre, oblatum ‘felajánl’: ob- ‘szembe, elé-’ | ferre ‘hoz’
  • lásd még: offertórium

További hasznos idegen szavak

religiozitás

  • vallás vallásosság, istenfélelem
  • latin religiositas ‘ua.’, lásd még: religiózus

furanoplaszt

  • kémia hőnek és vegyi anyagoknak ellenálló, furánvázas műanyag
  • német Furanoplast ‘ua.’, lásd még: furán, plasztikus
A oblátus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

rethor-

kommuna

  • történelem középkori itáliai városok önkormányzata
  • történelem vagyonközösségen és a termelt javakból való azonos részesülésen alapult szovjet szövetkezeti forma az 1920-as években
  • szociológia férfiak és nők kisebb csoportjának élet- és vagyonközössége mint alternatív családmodell
  • középkori latin communa ‘közösség, község’, lásd még: kommunális

liturgika

  • vallás szertartástan, keresztény hittudományi ág
  • latin liturgica (disciplina) ‘szertartási (tan)’, lásd még: liturgia

germanisztika

  • nyelvtan a germán nyelvekkel foglalkozó tudományág
  • német Germanistik ‘ua.’, lásd még: germán

indusztrializál

  • iparosít
  • német industrialisierenfrancia industrialiser ‘ua.’, lásd még: indusztriális

diaporáma

  • filmszerű montázs több diavetítő egymásra vagy egymás mellé vetített, váltogatott képeivel és kísérőzenével
  • mozaikszó: lásd még: diapo(zitív, pano)ráma

szuper- (összetételek előtagjaként)

  • valami fölötti, fölötte lévő
  • valakit vagy valamit meghaladó, túllépő
  • különleges méretű, arányú: szuperegó, szuperszonikus, szuperprodukció
  • latin super ‘fölött, fölé’ ← superus ‘felső’

litoszféra

  • geológia kőzetöv, a Föld külső, szilárd burka
  • német Lithosphäre ‘ua.’: lásd még: lito- | görög szphaira ‘gömb’

aer

  • vallás a szentségtartót takaró fehér fátyol a görögkeleti egyházban
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘levegő’

meakulpázik

  • vétkét beismeri és szánja-bánja, mentegetődzik, mosakszik
  • latin mea culpa ‘én vétkem’ (a katolikus gyónási formula első két szava): meus ‘enyém’ birtokos névmás | culpa ‘vétség, hiba’

milliom

  • (régi népnyelvi) millió
  • lásd még: millió

oinokhoé

  • művészet gömbös testű, egyfülű ókori görög merítőkancsó, amellyel a kratérből az ivócsészékbe merték a vízzel vegyített bort
  • görög, ‘ua.’: oinosz ‘bor’ | khoé ‘kiöntés’ ← khusz ‘kanna’

abonál

  • előfizet (étkezést)
  • járat, megrendel (sajtóterméket)
  • bérel (színházi helyet, páholyt)
  • német abonnierenfrancia abonner ‘ua.’: a- ‘hozzá’ | bonner, eredetileg borner ‘határt szab, behatárol’ ← borne ‘határkő’ ← népi latin butina ‘határfa’
  • lásd még: bornírt

paleocén

  • geológia a földtörténeti újkor harmadidőszakának legrégibb szakasza
  • német Paläozänlatin palaeocaenum ‘ua.’, tkp. ‘az új kor régi szakasza’: lásd még: paleo- | görög kainosz ‘új’