nobilitás jelentése

  • nemesség, nemeslelkűség
  • a nemesség mint társadalmi osztály
  • latin nobilitas ‘ua.’, lásd még: nobilis

További hasznos idegen szavak

etimon

  • nyelvtan egy szó őse, alapformája, amelyből levezethető
  • görög etümon ‘helyes jelentés’ ← etümosz ‘való, igaz, eredeti’

szabotőr

  • politika szabotázsakcióban részt vevő személy
  • német, francia saboteur ‘ua.’, lásd még: szabotál
A nobilitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

dialízis

  • kémia oldott anyagok szétválasztása diffúziós úton
  • orvosi művesekezelés, beteg vese funkcióinak ellátása gyógyászati berendezéssel
  • tudományos latin dialysisgörög dialüszisz ‘szétválasztás’ ← dialüó ‘szétválaszt’: dia- ‘át, szét’ | lüó ‘eloldoz’

sagren

  • különlegesen kikészített, érdes felületű szamár- vagy zergebőr
  • francia chagrin ‘ua.’ ← török çagrˇ ‘zergebőr’ (a szóvégre a grain ‘szemcse’ szó hatott)

fregatt

  • hajózás tengeralattjárók elleni harcra való cirkálóféle
  • hajózás + háromárbocos vitorlás hadihajó
  • német Fregatefrancia frégateolasz fregata ‘ua.’ ← ?

franktirőr

  • katonai szabadcsapat tagja, a hadsereg kötelékén kívüli szabadharcos
  • történelem idegen megszállók ellen küzdő francia partizán
  • francia franctireur ‘ua.’, tkp. ‘szabadlövész’: franc ‘szabad, mentes’ (lásd még: franko) | tirer ‘lő’, eredetileg ‘elhúz, eltűr, elszenved’ ← ? ófrancia (mar)tirer ‘vértanúságot ‘szenved’, lásd még: mártír

szubordinál

  • alárendel
  • középkori latin subordinare ‘ua.’: sub- ‘alatt, alá’ | ordo, ordinis ‘rend’

connubium

  • kiejtése: konnubiumjogtudomány törvényes házasság, házastársi kötelék
  • latin, ‘ua.’: con- ‘együtt’ | nubere ‘férjhez megy’, tkp. ‘betakarja magát (ti. menyasszony a fátyollal)’ ← nubes ‘felhő’

devon

  • geológia a földtörténeti ókor negyedik szakasza, amelyben a szárazföldi élet erőteljes fejlődésnek indult
  • az angliai Devonshire nevéből, ahol e kor geológiai rétegeit először különítették el

homológia

  • egyértékűség, megfelelés
  • görög homologia ‘egyetértés, egyezés’: homosz ‘azonos’ | logosz ‘beszéd, viszony’ ← legomai ‘beszél’

para- (tudományos szóösszetételek előtagjaként)

  • mellett, mellé, kívül
  • szemben, túl, ellen
  • orvosi szabálytalan, kóros, nem teljes
  • kémia ciklusos vegyületben átellenes szénatomokhoz tartozó (helyettesítő gyök)
  • geológia üledékes (kőzet)
  • görög para, ‘ua.’

offé

  • bizalmas tájékozott (a napi eseményekben), naprakész
  • francia (ętre) au fait ‘a ténynél (van)’: aulatin ad ille ‘ahhoz’ | faitlatin factum ‘tény, tett’, lásd még: faktum

cidri

  • bizalmas zimankó, nagy hideg
  • félelem, reszketés
  • lásd még: cidrizik

ottava rima

  • irodalom nyolc (tíz-tizenegy szótagos) sorból álló, abababcc rímképletű versszak
  • olasz, ‘ua.’: ottava, lásd még: oktáva | rimafrancia rime ‘rím’ ← ófrancia rithmelatin rhythmus, lásd még: ritmus

bobsleigh

kiejtése: bobszléj
  • sport több személyes, kormányozható versenyszán
  • angol, ‘ua.’: bob ‘bukdácsol, ráng’ | sleigh ‘szán’