naturalizál jelentése

  • jogtudomány honosít, állampolgárrá fogad (külföldi személyt)
  • jogtudomány örökbe fogad, nevére vesz (gyermeket)
  • német naturalisierenfrancia naturaliser ‘ua.’, lásd még: naturális

További hasznos idegen szavak

higroszkopikus

  • fizika nedvszívó
  • német hygroskopisch ‘ua.’, lásd még: higroszkóp

priusz

  • jogtudomány büntetettség, büntetett előélet
  • jogtudomány a bűnügyi nyilvántartásban feljegyzett terhelő adatok
  • + előzmény
  • latin semlegesnemű prius ‘előbb(i)’, lásd még: prioritás
A naturalizál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

optima forma

  • kifogástalanul, annak rendje és módja szerint
  • latin ablativus, ‘ua.’: optimus ‘a legjobb’, lásd még: optimum | lásd még: forma

ardométer

  • fizika magas hőmérséklet mérésére való fotocellás műszer
  • angol ardometer ‘ua.’: latin ardere ‘ég’ | görög metreó ‘mér’

hemo-

  • (tudományos összetételek előtagjaként) a vérrel kapcsolatos, vér-
  • görög haima ‘vér’

maja

  • történelem magas fokon civilizált indián nép és hajdani birodalma a Yucatán félszigeten és környékén, amelyet megsemmisített a spanyol hódítás
  • nyelvtan e nép nyelve
  • melléknév e néppel, kultúrájával kapcsolatos
  • spanyol maya ‘ua.’

antiklinális

  • geológia nyeregfelület formájú boltozat a gyűrődést szenvedett rétegben
  • német Antiklinale ‘ua.’: lásd még: anti | görög klinó ‘hajlik’

incízió

  • orvosi bemetszés, bevágás
  • latin incisio ‘ua.’ ← incidere, incisum ‘bemetsz’: in- ‘bele’ | caedere ‘vág, öl’

Novorin

  • gyógyszerészet orrcsepp
  • tudományos latin novorhin ‘ua.’: novus ‘új’ | görög rhinosz ‘orr’

pityizál

  • bizalmas iddogál, iszogat
  • középkori latin pitissare ‘bort kóstol (és kiköpi)’ ← latin pytissaregörög hangutánó szó pütidzó ‘köp’

monoszillabikus

  • irodalom egy szótagból álló (verssor)
  • irodalom ilyen sorokból álló (vers), pl. "Hűlt / lány, / szép / tűnt / árny- / kép!" (J. Rességuier)
  • nyelvtan egy szótagú (szó)
  • egy szótagú szavakból álló (nyelv)
  • német monosyllabischfrancia monosyllabique ‘ua.’: lásd még: mono- | görög szüllabé ‘szótag’, lásd még: szillabikus

reverzibilitás

  • visszafordíthatóság
  • francia reversibilité ‘ua.’, lásd még: reverzió

pollenanalízis

  • tudomány geológiai rétegekben talált fosszilis virágporszemek vagy spórák vizsgálata kormeghatározás céljából
  • lásd még: pollen, analízis

amplitúdó

  • fizika inga kilengése
  • fizika rezgésnek a középértéktől való eltérése
  • fizika kitérés, ingadozás, csúcsérték
  • latin amplitudo ‘tágasság’ ← amplus ‘tágas’

molekula

  • kémia az anyag legkisebb egysége, amely még őrzi az adott anyag kémiai sajátságait
  • francia molécule ‘ua.’ ← tudományos latin kicsinyítő képzős molecula ‘parányi tömeg’ ← moles ‘tömeg, teher’
  • lásd még: mól

homeomorfizmus

  • matematika egy topologikus tér folytonos leképezése egy másik térre
  • angol homoeomorphism ‘ua.’, tkp. ‘hasonlóalakúság’: lásd még: homeo- | görög morphé ‘alak’ | lásd még: -izmus