mágikus jelentése
varázslatos, bűvös, ördöngös, boszorkányos
bűvölő, igéző
latin magicus ← görög magikosz ‘ua.’, lásd még: mágia
További hasznos idegen szavak
orvosi lázterépia céljára elektromos készülékkel előidézett láztudományos latin electropyrexia ‘ua.’: lásd még: elektro- | görög püretosz ‘láz’ ← püresszó ‘láza van’ ← pür ‘tűz’
A mágikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
zene a menüett régi magyaros formájalásd még: menüett
szleng hízelgő, talpnyalólásd még: csacsenol
politika nemzetközi hatalmi viszonyok olyan rendszere, amelyet kettőnél több nagyhatalmi centrum jellemeztudomány kettőnél több (elektromos, mágneses stb.) pólus jelenléteangol multipolarity ‘ua.’, lásd még: multipoláris
vallás vasárnapi szertartáskönyv a keleti keresztény liturgiábangörög , ‘ua.’, tkp. ‘a Szentlélekkel kapcsolatos’, lásd még: Paraklétosz
hivatalos elektromos címíró gépnémet Adre(ssier)ma(schine) ‘ua.’, lásd még: adresszál , masina
irodalom hősköltemény, nagy terjedelmű elbeszélő költeménygörög eposz ‘szó, ének, hősköltemény’ ← eipon ‘mond, beszél’
zene istentiszteleti népének a német protestáns egyházbannémet Choral(gesang) ‘kar(ének)’ ← latin (cantus) choralis ‘kórus(ének)’, lásd még: kórus
nyelvtan mássalhangzó bővülése j elemmel (l,t,d,n helyett ly,ty,gy,ny )tudományos latin palatalisatio ‘ua.’ ← palatalisare ‘palatálissá tesz’, lásd még: palatális
közgazdaságtan sorrendi, azaz a fogyasztói preferencia és ezen át a hasznosság rendjét mutató (skála)angol ordinal ← középkori latin ordinalis ‘sorrendi’ ← ordo, ordinis ‘rend’
jogtudomány ügyész, közvádlólatin prosecutor ‘ua.’, lásd még: proszekúció
főnév nyelvtan mássalhangzó, csak egy magánhangzóval együtt hangoztatható hangmelléknév zene egybehangzó, összecsengő, összhangzatoslatin consonans, consonantis ‘együtt hangzó, egybehangzó, összhangzatos’, lásd még: konszonál
