litotész jelentése

  • stilisztika mondatalakzat, nyomatékos vagy ironikus állítás az ellentét tagadásával (nem csekély, aligha bölcs)
  • görög, ‘ua.’, eredetileg ‘egyszerűség’ ← litosz ‘egyszerű’

További hasznos idegen szavak

klopfol

  • (húst) laposra kiver
  • (szőnyeget) porol
  • német hangutánó szó klopfen ‘kopog, üt’

oleát

  • kémia az olajsav sóinak és észtereinek gyűjtőneve
  • latin oleum ‘olaj’ | -át (savmaradékra utaló toldalék)
A litotész és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

plezúr

  • bizalmas kisebb seb, horzsolás
  • ausztriai német nyelvjárás plessurnémet Blessurfrancia blessure ‘sebesülés’ ← blesser ‘sebez’ ← germán ? (pl. ófelnémet bleizza ‘kék folt ütés nyomán’)

heterodoxia

  • vallás tévtan, eretnekség
  • latin, görög, ‘ua.’: görög heterosz ‘másik, más’ | doxa ‘vélemény, nézet’ ← dokeó ‘vél, gondol’

bar micvó

  • vallás zsidó fiú ünnepélyes felvétele a felnőtt férfiak vallási közösségébe 13 éves korában
  • kk héber bar micvá ‘a törvény fia’: arámi bar ‘vki fia’ | héber micváh ‘parancsolat’

poetikus

  • költői
  • latin poeticusgörög poiétikosz ‘ua.’, lásd még: poéta

manumissio

kiejtése: manumisszió
  • történelem rabszolga felszabadítása az ókori Rómában
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘kéztől elküldés’: manu ‘kéztől’ ← manus ‘kéz’ | missio ‘küldetés, elküldés’ ← mittere, missum ‘küld’
  • lásd még: manuális, misszió

bizantinizmus

  • politika az állam vezetőjét övező mértéktelen hódolat, hízelgés
  • szolgalelkűség
  • angol byzantinism ‘ua.’: késő latin Byzantinus ‘bizánci’ ← görög Büzantion, kis város a Boszporuszban, Konstantinápoly magja, egyben a kelet-római császárság, Bizánc névadója (a bizánci császári udvarra volt jellemző a fenti légkör) | lásd még: -izmus

rh-faktor

parorexia

  • orvosi beteges étvágy, amely étkezésre alkalmatlan dolgok megevésére késztet
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: para- | görög orexisz ‘sóvárgás’ ← oregó ‘sóvárog’
  • lásd még: anorexia

kontagium

  • orvosi ragály, járvány, fertőzés
  • a ragály terjedését közvetítő anyag
  • latin contagium ‘ua.’, tkp. ‘érintés’: con- ‘össze, együtt’ | tangere ‘érint’
  • lásd még: kontaktus

doktor

  • tudomány a tudományok doktora, a legmagasabb akadémiai cím
  • oktatás egyetemet végzett személy, aki egy értekezés megvédésével ~i címet nyert
  • oktatás jogászok és orvosok neve előtt a megfelelő felsőfokú végzettséget igazoló cím
  • orvos(doktor)
  • + vallás egyháztudós, egyházatya
  • latin doctor ‘oktató, tanító, mester’ ← docere, doctum ‘tanít’
  • lásd még: docens

litas

kiejtése: litasz
  • kereskedelem Litvánia pénzneme
  • litván, ‘ua.’

impedimentum

  • akadály, gátló körülmény
  • latin, ‘ua.’ ← impedire, tkp. in-pedire ‘akadályoz, feltartóztat’: in- ‘bele’ | pes, pedis ‘láb’ VAGY görög pedé ‘bilincs’

digesztió

  • orvosi emésztés
  • tudományos latin digestio ‘ua.’, tkp. ‘szétbontás, széthordás’ ← digerere, digestum ‘szétoszt’: di(s)- ‘el, szét’ | gerere ‘visz’