lativus jelentése

kiejtése: latívusz
  • nyelvtan hová? kérdésre felelő helyhatározói eset
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← ferre, latum ‘visz vhová’

További hasznos idegen szavak

szenzitométer

  • fényképezés fotóanyagok fényérzékenységét mérő műszer
  • német Sensitometer ‘ua.’: lásd még: szenzitív | görög metreó ‘mér’
A lativus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

beslisszol

  • bizalmas beóvakodik, belopakodik, besurran
  • német schliessen ‘csúszik’

kalkográfia

  • művészet rézmetszés
  • művészet rézmetszet
  • angol chalcography ‘ua.’: görög khalkosz ‘réz’ | graphó ‘ír, rajzol’

monogerm

  • biológia egycsírájú
  • lásd még: mono- | latin germen ‘csíra’

faktótum

kumulosztrátusz

  • meteorológia réteges gomolyfelhő
  • tudományos latin cumulostratus ‘ua.’: cumulus ‘halom, rakás’ | stratus ‘réteg’ ← sternere, stratum ‘leterít’

akcentuál

  • nyomatékkal említ, fontosságát kiemeli (vminek)
  • nyelvtan hangsúlyoz
  • német akzentuierenfrancia accentuer ‘ua.’, lásd még: akcentus

aviatika

  • léghajózás, repülés, a mesterséges szerkezetekkel való repülés tudománya és gyakorlata
  • német Aviatik ‘ua.’ ← francia aviation ‘repülés’ ← latin avis ‘madár’

diakritikus

  • megkülönböztető
  • nyelvtan betűk alá vagy fölé írt (mellékjel)
  • tudományos latin diacriticusgörög diakritikosz ‘különbséget tevő’ ← diakrinó ‘megkülönböztet’: dia- ‘át, szét’ | krinó ‘választ’

hopmester

  • + udvarmester, szertartásmester
  • középném hobmeister, német Hofmeister ‘ua.’: Hof ‘udvar’ | Meister ‘mester’, lásd még: magiszter

ortosztatikus

  • orvosi álló helyzetben kiváltódó (inger, tünet)
  • tudományos latin orthostaticus ‘ua.’: lásd még: orto- | latin staticus ‘álló’ ← stare ‘áll’

hemoprotein

oe-

  • lásd még: ö-

királis

  • kémia olyan molekulák jelzője, amelyek térbeli szerkezetük folytán forgatással nem hozhatók fedésbe saját tükörképükkel
  • német chiralisch ‘ua.’, tkp. ‘kézjellegű’ ← görög kheir ‘kéz’ (a jobb, ill. bal kéz is ilyen viszonyban áll egymással)