kreppzsorzsett jelentése
textilipar ellentétes sodratú fonálból készült, igen könnyű fodros kelmelásd még: krepp , zsorzsett
További hasznos idegen szavak
erkély
német Balkon ← francia balcon ← olasz balcone ‘ua.’ ← longobárd balko ‘gerenda’
A kreppzsorzsett és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
orvosi a bél műtéti metszésetudományos latin enterotomia ‘ua.’: lásd még: entero- | görög tomé ‘vágás’ ← temnó ‘vág’
orvosi mikroszkopikus egysejtű élőlény, kórokozónémet Mikrobe ← francia microbe ‘ua.’ (Sédillot francia sebész szóalkotása): lásd még: mikro- | görög biosz ‘élet, élettartam’
+ hivatalos anyakönyvez
középkori latin immatriculare, immatriculatum ‘ua.’: in- ‘bele’ | lásd még: matrikula
élelmiszer tehéntejből készült lágy francia sajtkészítési helyéről, a közép-franciaországi Brie vidékről
kiejtése: szentimo
közgazdaságtan a volt spanyol peseta és több más pénznem századrésze mint váltópénzspanyol , ‘ua.’, tkp. ‘századrész’ ← latin centum ‘száz’
szabály szerint
latin , ‘ua.’: in ‘-ban’ | lásd még: regula
történelem római nagybirtokra telepített félszabad személy a késő császárkorbantelepes, gyarmatosító
latin colonus ‘paraszt, bérlő, telepes’, lásd még: kolónia
biológia az élő szervezetek energiagazdálkodásával foglalkozó tudományáglásd még: bio- , energetika
bizalmas vége, odavan, befellegzettjáték 21-et meghaladó pontérték a huszonegyes kártyajátékbannémet hangfestő futsch ‘eltört, vége’
növénytan tárnics, kék virágú hegyvidéki növénynémet Enzian ← latin (herba) Gentiana ‘Gentius (füve)’ (Gentius ókori illír királyról?)
kiejtése: debusíroz
katonai előrenyomulnémet debouschieren ‘ua.’, tkp. ‘szorult helyzetből kitör’ ← francia déboucher ‘torkollik, kiömlik’: dé(s)- ← latin dis- ‘el, szét’ | bouche ‘száj, üveg szája’ ← latin bucca ‘száj, pofa’
