krómaffin jelentése

  • biokémia a króm sóival jól festhető (szemcse, sejt)
  • lásd még: króm, affin

További hasznos idegen szavak

ephoria

kiejtése: eforia
  • vallás evangélikus egyházkerület
  • latin, ‘ua.’, lásd még: ephorus

galabija

  • öltözködés arab fellahok ingszerű, bokáig érő ruhadarabja
  • egyiptomi, arab dzsallabijja ‘ua.’
A krómaffin és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

klóramin

  • kémia ammónia vagy aminok klórozásából eredő kristályos por, fertőtlenítő és fehérítő szer
  • német Chloramin ‘ua.’, lásd még: klór, amin

kolorit

  • művészet színezet, színezés, színhatás
  • művészet jellemző színhasználat
  • zene hangszín, hangárnyalat
  • német Koloritolasz colorito ‘ua.’ ← latin color ‘szín’

szatem

  • nyelvtan az indoeurópai család keleti ágát alkotó (nyelvcsoport: indoiráni, szláv, balti), amelyben a nyugati indoeurópai nyelvek szókezdő k hangja sz hanggá vált
  • óperzsa szatem ‘száz’, szláv szto, szta, szot, litván šimtas ‘ua.’, lásd még: kentum
  • magyar száz

elektrokinetika

  • fizika a mozgó elektromos töltéssel foglalkozó tudományág, amely figyelmen kívül hagyja a mágneses mezőt
  • lásd még: elektro-, kinetika

komplementáris

  • tudomány kiegészítő (szög, szín)
  • tudományos latin complementaris ‘ua.’, lásd még: komplementum

cito-

  • (összetételi előtagként) a sejttel kapcsolatos
  • latin cytusgörög kütosz ‘üreg, urna, sejt’

antiklerikális

szocialisztikus

  • politika a szocializmus felé hajló, arra emlékeztető
  • német sozialistisch ‘ua.’, lásd még: szocialista

canción

kiejtése: kanszion
  • irodalom középkori eredetű spanyol dalforma, amely négysoros mottóból és az azt kifejtő strófákból állt
  • spanyol, ‘dal’ ← latin cantio ‘ua.’ ← canere, cantum ‘énekel’

deka-

  • fizika egy mértékegység tízszeresét jelölő előtag, pl. dekagramm, dekalumen
  • görög deka ‘tíz’

pegazus

  • mitológia az ógörög regék szárnyas paripája, a szárnyaló költői ihlet jelképe
  • latin Pegasusgörög Pégaszosz ‘ua.’ ← pégé ‘forrás’ (a ~ patái forrásokat fakasztottak)

oblong(um)

  • matematika derékszögű négyszög, téglalap
  • latin oblongus ‘hosszúkás’: ob- ‘meg-, el-’ | longus ‘hosszú’