intermediális jelentése
közbenső, közbülső
középkori latin intermedialis ‘ua.’, lásd még: intermediál
További hasznos idegen szavak
ásványtan zsírkő
síkpor, hintőpor, magnéziumszilikátok őrleménye
újlat talcum ← arab tallak ‘ua.’
rábeszél, rávesz, rábír
noszogat, ösztökél, unszol
hazai latin capacitare ‘ua.’, lásd még: kapacitás
A intermediális és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kémia szerves vegyületek kettős kötéseinek felbontása aminocsoport bevitelével
tudományos latin ammonolysis ‘ua.’: lásd még: ammónia | görög lüszisz ‘bontás’ ← lüó ‘felold, szétold’
rögtönöz, hevenyész
német extemporieren ‘ua.’, lásd még: ex tempore
kiejtése: szui júrisz
önjogú, önrendelkezésű, nagykorú
latin , ‘ua.’: suus ‘saját’ | ius, iuris ‘jog’
henceg, felvág
német blaguieren ‘ua.’, lásd még: blagueur
kémia szárított és felaprított növényekből lassan átáramló oldószerrel hatóanyagot nyer ki
latin percolare, percolatum ‘átszűr’: per- ‘át, által’ | colare ‘szűr, csepegtet’
termetes, esetlen, nehézkes mozgású (férfi)
+ nagy testű mészároskutya
régi délném Melak ‘kutyanév’ ← francia F. Mélac francia tábornok kegyetlenségéről vált hírhedtté a Rajna-vidéken az 1689-es háborúban
geológia a nehézségi erő helyszíntől függő változásainak műszeres mérése
angol gravimetry ‘ua.’, lásd még: graviméter
történelem kora újkori lovas-nomád nép, amely a honfoglalás előtti századokban a Kárpát-medencében birodalmat alkotott
történelem e nép tagja
latin Avarus ‘ua.’ ← ótörök abar ‘engedetlen, lázongó’
informatika jel vagy áramkör frekvenciaspektrumának műszeres meghatározása
lásd még: spektrum , analízis
orvosi érzés, érzékelés, érzékelő képesség
tudományos latin aesthesia ‘ua.’ ← görög aiszthészisz ‘megérzés’ ← aiszthanomai ‘érzékel’
nyelvtan önálló hangsúly nélküli nyelvi elem, amely a következő elemhez simul (magyarban pl. a névelő)
tudományos latin procliticus ‘ua.’, tkp. ‘előre dőlő’: pro- ‘előre’ | klitosz ‘lejtő’ ← klinó ‘hajlik’