ideográfia jelentése
nyelvtan fogalomírástudományos latin ideographia ‘ua.’: görög idea ‘eszme, fogalom’ | graphó ‘ír’
További hasznos idegen szavak
ingerlékeny, indulatos
latin excitabilis ‘ua.’, lásd még: excitál
matematika ezreléklatin , ‘ezrenként’: per- ‘által, -ként’ | mille ‘ezer’
A ideográfia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
állattan a békákkal foglalkozó tudományágtudományos latin , ‘ua.’: görög batrakhosz ‘béka’ | lásd még: -lógia
nyomtatvány, űrlap, kitöltendő papír
német Blankett ‘ua.’ (franciás kicsinyítő képzés), lásd még: blank
művészet műtárgylatin arte factum ‘művészettel készített dolog’: ars, artis ‘művészet’ | facere, factum ‘csinál, készít’
színvonalas, kiemelkedő, értékes
lásd még: nívó
2
kohászat (az ókorban) arany és ezüst ötvözete(napjainkban) magnézium, cink és alumínium ötvözete
görög élektron ‘ua.’ ← élektór ‘ragyogó, sugárzó’
játék egyedül játszható, változatos szabályok szerinti kirakós kártyajátékfrancia patience ‘ua.’, eredetileg ‘türelem’ ← latin patientia ‘ua.’ ← pati ‘szenved, eltűr’lásd még: passió
kiejtése: szenca szordínó
zene hangfogó nélkül (a vonósoknak szóló utasítás)olasz , ‘ua.’: senza ← latin sine ‘nélkül’ | lásd még: szordínó
kiejtése: korrizsé la fortün
játék , tréfás kártyában csalni, hamisan játszanifrancia , ‘ua.’, tkp. ‘kiigazítani a szerencsét’: lásd még: korrigál | fortune ← latin fortuna ‘szerencse’
orvosi aggkori elbutulásban szenvedő, agyalágyult, elaggott, gügyetréfás feledékeny, szórakozottlatin senilis ‘öreges’ ← senex, senis ‘öreg’lásd még: szenior
kereskedelem súlyveszteség áru szárítása, tárolása, szállítása soránkereskedelem az ennek ellensúlyozására megadott elszámolási keretnémet Kalo ← olasz calo ‘ua.’, tkp. ‘süllyedés’ ← ?
orvosi lázlatin , ‘láz, hideglelés’ ← fervere ‘forr, pezseg’
