hendekaszillabus jelentése

  • irodalom tizenegy szótagú verssor
  • latin hendecasyllabus ‘ua.’: görög hendeka ‘tizenegy’ | szüllabé ‘szótag’, lásd még: sillabizál

További hasznos idegen szavak

minorátus

  • jogtudomány olyan öröklési rendszer, amelyben a birtok a család legfiatalabb férfi tagjára száll
  • középkori latin minoratus ‘ua.’, lásd még: minor

nynorsk

kiejtése: nűnorsk
  • nyelvtan újnorvég vagy landsmĺl, az archaikus jellegű északi nyelvjárásokból a 19. században létrehozott nyelvváltozat, amely a sok dán vonást hordozó klasszikus bokmĺl mellett ma Norvégia második elfogadott nyelve
  • norvég, ‘ua.’: ny ‘új’ | norsk ‘norvég’, tkp. ‘északi’ ← norr ‘észak’
A hendekaszillabus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

fals

szociálpatológia

  • tudomány a társadalmi normákkal való szembehelyezkedés kóros jelenségeit vizsgáló tudományterület
  • lásd még: szociál-, patológia

kardiogram

  • orvosi kardiográffal készült görbe a szív mozgásáról
  • lásd még: kardio-, -gram(ma)

melioratív

  • javító, jobbító célzatú
  • angol meliorative ‘ua.’ ← meliorate ‘jobbít’, lásd még: meliorál

deltafém

  • kohászat rezet, cinket, valamint kevés vasat és mangánt tartalmazó, a tengervíznek ellenálló és jól megmunkálható fémötvözet
  • német Deltametall ‘ua.’, márkanév

majorette

fluoreszkál

  • fizika (valamely anyag bizonyos sugárzás hatására) halvány zöldessárga fényt bocsát ki
  • német fluoreszierentudományos latin fluorescere ‘fluor módjára viselkedik’, lásd még: fluor
  • lásd még: fluidum

dizartria

  • lélektan tagolatlanság mint beszédzavar
  • tudományos latin dysarthria ‘ua.’: görög düsz- ‘hibásan’ | arthrosz ‘íz, tag’

izospin

  • fizika erős kölcsönhatásban is megmaradó kvantumszám
  • lásd még: izo-, spin

luciferin

  • biológia fénybogarak szervezetében található anyag, amely oxidálódva fényt bocsát ki
  • német Luziferin ‘ua.’: latin lucifer ‘fényhozó, fényt árasztó, hajnalcsillag’: lux, lucis ‘fény’ | ferre ‘hoz’ | -in (vegyületre utaló toldalék)
  • lásd még: lucidus

alhidáde

  • szögmérők, szextánsok, szintezőműszerek fokbeosztásos eleme, amelyen az elmozdulás mértéke leolvasható
  • német Alhidade ‘ua.’ ← arab al-hadat ‘vonalas’

anamorfot

  • fotó szélesvásznú film felvételéhez használt lencseelőtét, amely a képet vízszintes irányban összesűríti, s vetítéskor a torzítást helyesbíti
  • német Anamorphot márkanév: görög ana- ‘fel, újra, vissza’ | mor(phé) ‘alak’ | photosz ‘fény’