engobe jelentése

kiejtése: angob
  • művészet agyagmáz, durva agyagedény borítása színezett agyagréteggel
  • francia, ‘ua.’ ← engober ‘bekap, lenyel’: enlatin in ‘-ba’ | gober ‘nyel’

További hasznos idegen szavak

heteropia

  • orvosi eltérés a két szem látása között
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög heterosz ‘másik, más’ | ópsz, óposz ‘szem, tekintet’

profanizál

A engobe és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

oxidáz

  • orvosi oxidációs és redukciós folyamatokat katalizáló enzim
  • angol, német oxydase ‘ua.’: lásd még: oxidál | -áz (enzimre utaló toldalék)

hemianopia

  • orvosi a szem fél látóterének kiesése
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: hemi-, anópia

kalafál

  • hajózás dugaroz, hajó- vagy csónakdeszkák eresztékeit kátrányos kóccal tömíti
  • olasz nyelvjárás calafarespanyol calafatear ‘ua.’ ← arab kafr ‘aszfalt, kátrány’

bioaktív

  • kémia élettani hatás kiváltására alkalmas (vegyület)
  • lásd még: bio-, aktív

klorotikus

  • orvosi sápkóros, vérszegény
  • tudományos latin chloroticus ‘ua.’, tkp. ‘zöldes’: görög khlórotész ‘söldessárga szín’ ← khlórosz ‘zöldessárga’

fraktúr

  • nyomdászat nyomtatott gótbetűs írás (a görbületek helyén sarkos, tört vonalakkal)
  • német Fraktur ‘ua.’ ← latin fractura ‘törés’, lásd ott

epitafiosz

  • vallás a görögkeleti templomban nagypénteken használt hímzett terítő, Jézus szemfedőjének jelképe, az ő holttestét ábrázolja
  • görög, ‘a sírra való’: epi- ‘rá’ | taphosz ‘sír’

kolangitisz

  • orvosi epevezeték-gyulladás
  • tudományos latin cholangitis ‘ua.’: görög kholé ‘epe’ | angeion ‘edény’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

en famille

kiejtése: anfamij
  • családi körben, magunk között
  • francia, ‘ua.’: enlatin in ‘-ban’ | famillelatin familia ‘család’

disszidens

  • (másként gondolkodása miatt) pártja vagy felekezete többségéből kiváló, attól félrevonuló személy
  • (a pártállami időkben) az országot engedély nélkül elhagyó személy
  • német Dissidentlatin dissidens, dissidentis ‘elkülönülő’, lásd még: disszidál

spirálgalaxis

  • csillagászat olyan csillagrendszer, amely központi magból és belőle csigavonal módjára kinyúló karokból áll
  • lásd még: spirál, galaktika

patikus

  • gyógyszerész
  • magyar, lásd még: patika (a fizika–fizikus és hasonló szópárok mintájára)