bortni jelentése
bizalmas ruhaszegély
bajor-osztrák bortn ← német Borte ‘ua.’
További hasznos idegen szavak
színház a második legfontosabb szereplő az antik görög tragédiában
görög deuterosz ‘második’ | agonisztész ‘szereplő’, tkp. ‘küzdő’ ← agonidzó ‘küzd’ ← agón ‘küzdelem’
lásd még: agonizál , protagonista
kiejtése: tále kvále
olyan, amilyen, elmegy, megjárja
latin , ‘ua.’
lásd még: tel-quel
A bortni és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
vallás óhitű, a pravoszláv orosz egyház 17. századi reformjait elutasító személy
orosz . ‘ua.’, tkp. ‘szakadár’ ← raszkol ‘hasadás, szakadás’: raz- ‘szét’ | szkolotj ‘hasít’
orvosi hasadásos elmezavart kísérő mozgási zavar, megmerevedés
tudományos latin catatonia ‘ua.’ ← görög katatonosz ‘(teljesen) megfeszült’: kata- ‘le, át, teljesen’ | teinó ‘feszít’
haldoklik, halálán van, a végét járja
francia agoniser ‘ua.’ ← görög agónidzomai ‘küzd, tusakodik’, lásd még: agónia
orvosi az elektroendoszkóppal végzett vizsgálat, ennek módszere
tudományos latin electroendoscopia ‘ua.’, lásd még: elektroendoszkóp
rétegződés, rétegzés
geológia rétegképződés
német Stratifikation ‘ua.’, lásd még: sztratifikál
kiejtése: lapszusz memórié
dísz, díszítés, ékítmény
színház díszlet
+ kitüntetés, rendjel
latin decoratio ‘ua.’, lásd még: dekorál
testületi, egyleti
történelem hivatásrendi
lásd még: korporáció
jótétemény
történelem kedvezmény, kiváltság
történelem javadalom, haszonélvezet
történelem + adománybirtok
latin beneficium ‘jótétemény’: bene ‘jól’ ← bonus ‘jó’ | facere ‘tesz, csinál’
biológia az idegsejtek egy részének hormontermelő tevékenysége az állatvilágban
lásd még: neuro- , szekréció
könnyed nemtörődömség, hanyag fesztelenség
francia nonchalance ‘ua.’, tkp. ‘nem-hevülés’: non ‘nem’ | chaleur ‘hév’ ← latin calor ‘hő’ ← calere ‘melegnek lenni’