biblioklaszta jelentése

  • könyvcsonkító, könyvrongáló
  • angol biblioclast ‘ua.’: lásd még: biblio- | görög klasztész ‘zúzó’ ← klaó ‘tör’ (az ikonoklaszta mintájára)

További hasznos idegen szavak

ekloga

  • irodalom pásztori költemény
  • latin ecloga ‘ua.’ (Vergilius Eclogae c. gyűjteménye alapján) ← görög eklogé ‘válogatás, gyűjtemény’ ← eklegó ‘válogat’: ek- ‘ki’ | legó ‘gyűjt, válogat’
A biblioklaszta és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

konnotáció

  • nyelvtan a szó értelmét stilárisan árnyaló mellékjelentés
  • tudományos latin connotatio ‘ua.’: con- ‘együtt’ | notare, notatum ‘feljegyez’ ← nota ‘feljegyzés’
  • lásd még: nótárius

oboa

  • zene két nyelvsípos, magas hangú fafúvós hangszer
  • német Oboe ← francia hautbois kiejtése: oboa ‘ua.’, tkp. ‘magas (hangú) fa’: hautlatin altus ‘magas’ | bois ← késő latin buscus ‘erdő, fa’, lásd még: bukszus

geokarp

  • növénytan termését a földfelszín alatt, a talajban hozó (növény)
  • lásd még: geo- | görög karposz ‘gyümölcs, termés’

kvadratúra

  • matematika a határozott integrál kiszámítása
  • geometria görbe vonalú idom négyszögesítése, vele azonos felületű négyzetté transzponálása
  • újkori latin quadratura ‘ua.’ ← quadrare, lásd még: kvadrál

adrenalektómia

  • orvosi a mellékvese műtéti eltávolítása
  • tudományos latin adrenalectomia ‘ua.’: többes szám adrenales ‘mellékvese’, lásd még: adrenalin | görög ektomé ‘kivágás’: ek- ‘ki’ | temnó ‘vág’
  • lásd még: anatómia, atom, tomográf

kretén

  • orvosi testileg és szellemileg visszamaradott személy
  • gyengeelméjű, fogyatékos, hülye
  • svájci francia crétin ‘ua.’, tkp. chrétien ‘keresztény’ (szánakozásból eredő szépítő elnevezés) ← latin Christianusgörög Khrisztianosz ‘krisztusi, Krisztushoz tartozó’, lásd még: krisztológia

augmentatívum

  • nyelvtan nagyító képző, valós vagy tiszteletet kifejező nagyítás képzője a latinban és utódnyelveiben (pl. latin pater–patronus)
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← középkori latin augmentatus ‘megnövelt’ ← késő latin augmentare ‘növel’, lásd még: augmentum

imponderábiliák

  • végtelenül finom, árnyalatnyi különbségek
  • le nem mérhető, nem érzékelhető, és mégis ható tényezők
  • latin többes szám semlegesnemű imponderabilia ‘lemérhetetlen (dolgok)’, lásd még: imponderábilis

deficiencia

  • hiba
  • büntetés, felelősségre vonás
  • orvosi hiány
  • latin deficientia ‘ua.’, lásd még: deficiens

pentamer

  • öttagú, ötelemű
  • német, ‘ua.’: lásd még: penta- | görög merosz ‘rész’