benignitás jelentése

  • orvosi betegség, főleg daganat jóindulatú jellege
  • tudományos latin benignitas ‘ua.’ ← benignus ‘jóságos, jóindulatú’, tkp. ‘jót okozó’: bene ‘jól’ ← bonus ‘jó’ | (gi)gnere ‘nemz, okoz, létrehoz’

További hasznos idegen szavak

antropozófia

  • vallás a teozófiához kapcsolódó, gnosztikus és buddhista elemeket tartalmazó tan, amely az emberi szellem és a világszellem közt intenzív kapcsolatot tételez fel
  • angol anthroposophy ‘ua.’: lásd még: antropo- | görög szophia ‘bölcsesség’
A benignitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

márkíz

2

fritt

  • műszaki üveg, fém, porcelán porának keverékéből készült mázszerű anyag, amelyet az olvadáspont közeléig hevítenek
  • német Fritte ‘ua.’ ← olasz fritta ‘megsütött (anyag)’ ← friggere, fritto ‘olajban süt’ ← latin frigere, frictum ‘aszal, pörköl’

ginekoonkológia

  • orvosi a női szervek rákos megbetegedéseivel foglalkozó orvostudományi ág
  • tudományos latin gynecooncologia ‘ua.’: görög güné, günaikosz ‘nő’ | lásd még: onkológia

abszolutista

  • történelem, politika az abszolutizmus párthíve, támogatója
  • német Absolutist ‘ua.’, lásd még: abszolút

mechanoglifa

  • geológia az üledékes kőzetek réteglapjain látható szerkezet, amelyet lerakódás közben a rétegre ható mechanikai hatások hoznak létre
  • angol mechanoglyph ‘ua.’: görög mechané ‘gépezet’ | glüphé ‘véset’ ← glüphó ‘vés’

szkapolit

  • ásványtan négyszöges rendszerben kristályosodó alumínium-kalcium-nátrium-szilikát
  • angol scapolithe ‘ua.’: görög szkaphosz ‘rúd’ | lithosz ‘kő’

hibernáció

  • biológia téli álom (egyes állatfajoknál)
  • orvosi az emberi test nagyfokú lehűtése gyógyító beavatkozás során
  • tudományos latin hibernatio ‘ua.’, lásd még: hibernál

horizont

  • látóhatár, szemhatár, látókör (szellemi értelemben is)
  • geológia vízszintesen fekvő kőzetréteg
  • német Horizontlatin horizon, horizontis ‘ua.’ ← görög horidzón (küklosz) ‘határoló (kör)’ ← horidzó ‘határol’ ← horosz ‘határ’

ex tripode

  • kinyilatkoztatásszerűen, igen magabiztosan (beszél)
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘a háromlábú székről’ (Püthia, a delphoi jósda papnője ilyen széken ülve adta Apollóntól sugallt jövendöléseit): ex ‘-ról’ | tripus görög tripusz, tripodosz ‘háromláb’: tria ‘három’ | pusz ‘láb’

biokerámia

  • kémia olyan kerámiai anyag, amely sérült vagy hiányzó testrészek, testszövetek pótlására élettanilag alkalmas
  • lásd még: bio-, kerámia

klasszikus

  • főnév az ókori világ kiemelkedő alkotóinak valamelyike
  • a klasszicista irányt követő alkotó
  • a művészetek s tudományok körében a legnagyobbak közt számon tartott (és többnyire már elhunyt), örök mintának tekintett alkotó
  • melléknév művészet. irodalom az ókori görög és római műveltséggel kapcsolatos
  • tudomány a tökély fokára jutott, de azóta már meghaladott (tudomány, elmélet)
  • zene a bécsi klasszikus irányzathoz (Haydn, Mozart, Beethoven és kora) tartozó (zeneszerző)
  • latin classicus ‘jeles, kiemelkedő’, eredetileg ‘egy néposztályhoz tartozó, arra vonatkozó’ ← classis ‘néposztály, hadosztály, minőségi osztály’