benignitás jelentése

  • orvosi betegség, főleg daganat jóindulatú jellege
  • tudományos latin benignitas ‘ua.’ ← benignus ‘jóságos, jóindulatú’, tkp. ‘jót okozó’: bene ‘jól’ ← bonus ‘jó’ | (gi)gnere ‘nemz, okoz, létrehoz’

További hasznos idegen szavak

preferansz

  • játék háromszemélyes, licitáláson alapuló kártyajáték
  • francia préference ‘ua.’, tkp. ‘kivételes kedvezmény’, lásd még: preferencia

odontitisz

  • orvosi fog(gyökér)gyulladás
  • tudományos latin odontitis ‘ua.’: lásd még: odont- | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)
A benignitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

sokkol

  • megdöbbent, megütközést kelt
  • orvosi (elmebetegségek gyógyításában) elektromos sokk-kezelést alkalmaz
  • lásd még: sokíroz

abszcissza

  • matematika derékszögű koordinátarendszerben egy pontnak a függőleges tengelytől mért (előjeles) távolsága
  • tudományos latin (pars) abscissa ‘lemetszett (rész)’: ab- ‘el, le’ | scindere, scissum ‘vág’
  • magyar zsindely

riposzt

  • sport visszavágás (vívásban)
  • átvitt értelemben talpraesett, csattanós válasz
  • francia riposteolasz risposta ‘találó válasz, visszavágás’ ← rispondere, risposto ‘válaszol’ ← latin respondere, lásd még: reszponzórium

besteck

kiejtése: bestek
  • bizalmas evőeszköz (egy személyre)
  • orvos vagy mérnök, technikus műszerkészlete
  • német Besteck ‘ua.’ ← bestecken ‘rátűz, felrak’

beás

  • néprajz a magyarországi cigányság egyik csoportja, amely a magyar mellett a román nyelvet használja, és Erdélyből vagy a Bánságból ered
  • e nép nyelve, e néphez tartozó személy
  • román b%iaş ‘fürdős’, b%ieş ‘bányász’

angelológia

  • vallás az angyalokkal, kerubokkal és szeráfokkal foglalkozó keresztény hittudományi ág
  • latin, ‘ua.’, lásd még: angelus, -lógia

negligál

  • semmibe vesz, elhanyagol, mellőz
  • latin negligere, eredetileg neglegere ‘elhanyagol, kevésre becsül’, tkp. ‘nem szed fel, nem gyűjt be’: neg-, tkp. nec ‘nem’ | legere ‘szed, összegyűjt’

jón

  • történelem ókori görög népcsoport, amely főleg Kis-Ázsia partjait és az Égei-szigeteket lakta
  • építészet építészeti stílus, amelyet főként a dórnál karcsúbb, csigás fejezetű oszlopok rendje jellemez
  • görög Ión, Iónikosz ‘ua.’ ← (?) Ión Xuthosz fia, mondai ős

melankolikus

  • lélektan bánatos, mélabús, levert, lehangolt
  • búskomorságra hajló
  • latin melancholicusgörög melankholikosz ‘búskomor’, tkp. ‘fekete epéjű’: semlegesnemű melan ‘fekete’ | kholé ‘epe’ (ókori eredetű felfogás szerint a fenti indulati alkat oka a fekete epe túltengése a testnedvek között)

mortis causa

kiejtése: mortisz kauza
  • jogtudomány halálesetből kifolyólag
  • latin, ‘ua.’: mors, mortis ‘halál’ | causa ‘ok, ügy’

grazsdanka

  • nyelvtan az orosz cirill írásnak latin mintára módosított, egyszerűbb változata, amelyet I. Péter reformja vezetett be 1708-ban
  • történelem polgártársnő (általános megszólítás a szovjet állam korai időszakában)
  • orosz. ‘ua.’, lásd még: grazsdanyin

diszkrepancia

  • össze nem illés, összeférhetetlenség, különbözés, lényegi eltérés
  • latin discrepantia ‘eltérés, ellentét’, tkp. ‘széthangzás’: dis- ‘széjjel’ | crepare ‘hangzik, zörög’

mielitisz

  • orvosi a csontvelő vagy a gerincvelő gyulladása
  • tudományos latin myelitis ‘ua.’: görög müelosz ‘velő’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)