barofunkció jelentése

  • biológia az élőlények alkalmazkodása nagyobb magasságban a légnyomás csökkenéséhez
  • tudományos latin barofunctio ‘ua.’, lásd még: baro-, funkció

További hasznos idegen szavak

geokémia

kadencia

  • zene zárlat, zenei frázist lezáró rész
  • zene versenyműben a szólóhangszer önálló rögtönző szakasza az első tétel végén
  • olasz cadenza ‘hanglejtés, ritmus, ütem’ ← késő latin cadentia ‘esés’ ← cadens, cadentis ‘leeső’ ← cadere, casum ‘esik, alászáll’
  • lásd még: incidens, kadáver, kaszkád, kázus, koincidencia, okkázió, recidiva, sansz
A barofunkció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

bombarda

  • katonai középkori kővető gép
  • + mozsárágyú
  • olasz, ‘ua.’ ← bomba ‘ágyúgolyó’, lásd még: bombus

kapilláraktív

  • kémia felületaktív, a folyadék felületi feszültségét csökkentő (anyag)
  • lásd még: kapilláris, aktív

morális

  • erkölcsi, erkölcstani
  • erkölcsös, tisztességes, becsületes
  • latin moralis ‘erkölcsi’ ← mos, moris ‘szokás, szabály, erkölcs’
  • lásd még: móres, morózus

klorit

  • kémia a klórossav sója
  • ásványtan zöldes színű, kőzetalkotó szilikátásványok gyűjtőneve
  • lásd még: klór | -it (vegyületre utaló toldalék)

exodontia

kiejtése: ekszodoncia
  • orvosi az a fogorvosi felfogás, hogy a gócos fogakat mindenképp ki kell húzni
  • tudományos latin, ‘ua.’: ex- ‘el, ki’ | görög odusz, odontosz ‘fog’
  • lásd még: odontológia

magnetoszféra

  • földrajz a Föld körüli övezet, amelyben az elektromosan töltött részecskék a földmágnesség erővonalai mentén mozognak
  • német Magnetosphäre ‘ua.’: lásd még: magneto- | görög szphaira ‘gömb’

cisztoszkópia

  • orvosi a húgyhólyag tükrözése
  • tudományos latin cystocopia ‘ua.’: cysta (lásd még: ciszta) | görög szkopeó ‘néz’

cönocita

  • biológia olyan egysejtű lény, amelynek protoplazmája nem követi a sejtmag osztódását, és így sok sejtmagvúvá alakul át
  • tudományos latin coenocyta ‘ua.’: görög koinosz ‘közös’ | kütosz ‘sejt’, tkp. ‘üreg, kamra, méhsejt’

konkordál

miaszténia

  • orvosi izomgyengeség
  • tudományos latin myasthenia ‘ua.’: görög müsz, müosz ‘izom’, eredetileg ‘egér’ | lásd még: aszténia

szinekúra

  • tényleges munkával nem járó hivatal, állás
  • latin sinecura ‘ua.’ ← sine cura ‘gond nélkül, törődés nélkül’: sine ‘nélkül’ | lásd még: kúra

oszteomalacia

  • orvosi csontlágyulás
  • tudományos latin osteomalacia ‘ua.’: lásd még: oszteo- | görög malakosz ‘lágy’

osculatorium

kiejtése: oszkulatórium
  • művészet csóktábla, vallásos témájú, elefántcsont berakású zománcozott táblakép, amelyre régen a hívők ún. békecsókot adtak a misén
  • latin, ‘ua.’ ← osculare, osculatum ‘csókol’, lásd még: oszkuláció

oratio obliqua

kiejtése: oráció oblikva
  • nyelvtan függő beszéd, más szavainak tartalomszerű visszaadása alárendelt mondatban
  • latin, ‘ua.’: lásd még: oráció | obliquus ‘ferde, rézsút menő, harántirányú’: ob- (nyomatékos) | liquis ‘félre’ ← ?