autonóm jelentése

  • önálló, önrendelkezéssel bíró
  • független, szabad, korlátozatlan
  • öntörvényű
  • német autonom ‘ua.’ ← görög autonomosz ‘a maga törvényei szerint élő’: lásd még: auto- | nomosz ‘törvény’

További hasznos idegen szavak

hydr-

A autonóm és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

pária

  • (Dél-Indiában) kaszton kívüli, érinthetetlen ember
  • átvitt értelemben megvetett, kitaszított, jogfosztott ember
  • német Pariaangol pariah ← tamil parayan ‘ua.’, eredetileg ‘dobos (megvetett foglalkozás)’ ← parai ‘nagydob’

professzúra

  • oktatás egyetemi tanári állás
  • német Professur ‘ua.’, lásd még: professzió

szekáns

  • geometria derékszögű háromszögben az átfogó és a szög melletti befogó aránya
  • német Sekanslatin secans ‘ua.’, tkp. ‘szelő’ ← secare ‘vág, szel, metsz’
  • lásd még: szegmens, szekció, szektor, szigillum, szignó

konnatális

  • orvosi veleszületett
  • tudományos latin connatalis ‘ua.’: con- ‘együtt’ | natalis ‘születéssel kapcsolatos’ ← natus ‘születés’ ← nasci, natus ‘születik’

intervokális

  • nyelvtan magánhangzóközi, két magánhangzó közötti
  • tudományos latin intervocalis ‘ua.’: inter ‘között’ | vocalis ‘magánhangzó’ ← vox, vocis ‘hang’

nitroglicerin

  • kémia a glicerin salétromsavas észtere, robbanékony folyadék, a dinamit alkotórésze
  • orvosi alkoholos oldatban értágító hatású gyógyszer
  • lásd még: nitro-, glicerin

episztázis

  • orvosi egy szerv alaktani kifejlettségének kezdetlegessége, visszamaradása
  • genetika egyik génnek a másik génre gyakorolt gátló hatása az öröklésben való érvényesülést tekintve
  • tudományos latin epistasis ‘ua.’ ← görög episztaszisz ‘várakozás, hátrább állás a sorban’: epi- ‘rajta, után’ | sztaszisz ‘állás’ ← (hi)sztémi ‘áll’

Paracletus

szuffokáció

  • orvosi fulladás
  • orvosi megfulladás, fulladásos halál
  • tudományos latin suffocatio ‘ua.’ ← suffocare, suffocatum ‘fojtogat’: sub- alatt, alá’ | többes szám fauces ‘gége, torok’, eredetileg ‘szoros, szűk nyílás’

bázisanhidrid

  • kémia valamely bázisból víz elvonásával származtatható vegyület
  • lásd még: bázis, anhidrid

flau

  • kereskedelem lanyha (kereslet, tőzsdei üzletmenet)
  • német, ‘ua.’

pszichika

  • tudomány lélektan
  • tudományos latin psychica (disciplina) ‘lelki (tudomány)’, lásd még: pszichikus

marginalizál

  • politika, szociológia félreszorít, háttérbe szorít, a társadalom vagy a politikai élet peremére szorít
  • hazai latinos képzés a marginális nyomán