asztrofillin jelentése

  • ásványtan csillámféle ásvány, egyhajlású kristályai csillagforma levelekké nőnek össze
  • tudományos latin astrophyllin ‘ua.’: lásd még: asztro- | görög phüllon ‘levél’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

További hasznos idegen szavak

poeta doctus

kiejtése: poéta doktusz
  • irodalom nagy elméleti felkészültséggel és mesterségbeli tudással bíró költő mint ókori eszmény
  • irodalom elsősorban intellektuális, irodalmi és művészeti élményeket feldolgozó modern költő
  • latin, ‘tanult költő’: lásd még: poéta | doctus ‘tanult’ ← docere, doctum ‘tanít’

aca-

A asztrofillin és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szatem

  • nyelvtan az indoeurópai család keleti ágát alkotó (nyelvcsoport: indoiráni, szláv, balti), amelyben a nyugati indoeurópai nyelvek szókezdő k hangja sz hanggá vált
  • óperzsa szatem ‘száz’, szláv szto, szta, szot, litván šimtas ‘ua.’, lásd még: kentum
  • magyar száz

lazzarone

kiejtése: laddzaróne
  • koldulásból, alkalmi munkákból élő nápolyi szegény
  • pejoratív csavargó, naplopó, ingyenélő
  • olasz, ‘ua.’ ← lazzaro ‘beteg koldus’, lásd még: lazarett

chiastolith

talasszémia

  • orvosi gyermekek súlyos, hemolitikus vérszegénysége a Földközi-tenger keleti partvidékén
  • tudományos latin thalassaemia ‘ua.’: görög thalassza ‘tenger’ | haima ‘vér’

affekció

  • orvosi gyulladás, bántalom
  • + hajlandóság, vonzódás, inger
  • tudományos latin affectio ‘állapot, hatás, hajlam’, lásd még: afficiál

diszharmonikus

  • zene nem összeillő, nem egybehangzó
  • egyet nem értő, az összhangot nélkülöző
  • geológia a párhuzamos rétegekkel nem azonos formában és mértékben gyűrődött (redő)
  • középkori latin dysharmonicus ‘ua.’, lásd még: diszharmónia

bioszatellit

  • űrkutatás űrélettani kísérletekhez szükséges laboratóriummal felszerelt mesterséges égitest
  • lásd még: bio-, szatellita

szubalpin

  • földrajz az Alpoknál alacsonyabban fekvő, 500–1000 m magasságú (hegyvidék)
  • német subalpin ‘ua.’, lásd még: szub-, alpin(izmus)

feudum

  • történelem hűbérbirtok, birtok, gazdaság
  • középkori latin feodum, feudum ‘ua.’ ← frank fehu ‘jószág, haszonállat’ (indoeurópai rokonok: német Vieh ‘szarvasmarha’, latin pecus ‘nyáj’)

nominaliter

  • névleg, név szerint
  • latin, ‘ua.’, lásd még: nominális

kipcsak

  • nyelvtan a török nyelvcsalád északnyugati ága (kunok, besenyők, kazahok, tatárok, baskírok)
  • néprajz ilyen nyelveken beszélő, mongolid jellegű népek csoportja
  • orosz, török ‘ua.’ ← arab Kurcsak ‘az Ural, Volga és Don közé eső terület’

baronátus

  • báróság, bárói rang
  • középkori latin baronatus ‘ua.’ ← késő latin baro, baronis ‘királyi főtisztviselő’ ← germán (frank, ófelnémet baro ‘szabad harcos’)

florett

  • sport párbajtőr, vívótőr
  • német Florettfrancia fleuretolasz kicsinyítő képzős fioretto ‘ua.’, tkp. ‘kis virág’ (talán a penge hegyének virágbimbó alakjáról) ← fiorelatin flos, floris ‘virág’
  • lásd még: flóra

cianid

  • kémia a kéksav (hidrogén-cianid) sóinak neve, amelyek közül a vízben oldhatók veszélyes mérgek
  • angol cyanide ‘ua.’: lásd még: cián | -id (sóvegyületre utaló toldalék)