arktikus jelentése

  • északi-sarki, sarki, sarkvidéki
  • latin arcticus ‘ua.’ ← görög arktikosz ‘északi’, tkp. ‘a Nagy Medve csillagkép felé eső’ ← arktosz ‘medve’
  • lásd még: antarktikus

További hasznos idegen szavak

A arktikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

laiterie

kiejtése: leteri
  • építészet kis pavilon 18. századi francia kastélyok parkjában
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘tejgazdaság, fejőház’ ← laitlatin lac, lactis ‘tej’

esztena

  • havasi juhkarám, juhászkunyhó
  • román stîn% ‘ua.’ ← bolgár stan ‘tábor, szállás, tanya’

pozitivista

  • filozófia főnév a pozitivizmus híve, gyakorlója
  • melléknév e nézet alapján álló
  • német Positivist ‘ua.’, lásd még: pozitivizmus

deduktív

  • tudomány a dedukció módszerét használó, levezető, következtető
  • német deduktivfrancia déductif ‘ua.’, lásd még: dedukál

intencionális

  • szándékolt
  • valamilyen célra irányuló
  • filozófia eltérő logikai osztályba tartozó fogalmak azonosságán alapuló
  • angol, német intentional ‘ua.’, lásd még: intenció

détente

kiejtése: detant
  • politika enyhülés, oldódás
  • francia, ‘ua.’ ← détenir ‘visszatart, visszafog’, lásd még: deteneál

ansnitt

  • filművészet kemény vágás, szomszédos jelenetek képeinek átmenet nélküli illesztése
  • német Anschnitt ‘ua.’, tkp. ‘vágásfelület’: an- ‘rá’ | Schnitt ‘vágás’ ← schneiden ‘vág’

akcióprogram

  • politika párt, szervezet vagy mozgalom tervezete az időszerű feladatok végrehajtására
  • lásd még: akció, program

ontogenetikus

  • biológia az egyedfejlődéssel kapcsolatos
  • tudományos latin ontogeneticus ‘ua.’, lásd még: ontogenezis

entitás

  • filozófia valamely lénynek, létező dolognak konkrét mibenléte, tulajdonságainak összessége
  • középkori latin entitas ‘ua.’ ← latin ens, entis ‘lény, létező’ ← esse ‘lenni’