nyelvtan igenévszó, olyan szó, amely azonos alakban ige is, névszó is: pl. les, nyom, vész
latinnomen ‘név’ | verbum ‘szó, ige’
A aflogisztikus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
színház az antik görög komédia közjátéka, amelyben a kórus vagy a karvezető a közönséghez fordulva a szerző véleményét, ismert személyekre és aktuális eseményekre való szatirikus célzásait tolmácsolta
tudományos latin parabasis ← görögparabaszisz ‘ua.’, tkp. ‘oldalt lépés’: lásd még: para- | baszisz ‘lépés’ ← bainó ‘jár’
nyelvtan a franciában és a portugálban a c alá írt kampószerű diakritikus jel (ç) annak jelölésére, hogy mély magánhangzók (a, o, és u) előtt kiejtése: sz-nek kell ejteni
azonos jel más nyelvekben más betűk alatt, más funkcióval (pl. román ş, ţ, lengyel ę, g)
francia, ‘ua.’ ← spanyolkicsinyítő képzőscedilla ‘kis c betűcske’
