aeráció jelentése

  • mezőgazdaság talajszellőzés, a talaj átjárhatósága levegő számára
  • tudományos latin aeratio ‘ua.’ ← aerare ‘szellőzik’ ← aer ‘levegő’ ← görög aér ‘ua.’

További hasznos idegen szavak

metafizika

  • filozófia a bölcseletnek a tapasztalaton túli dolgokkal, azok végső okaival foglalkozó ága
  • középkori latin metaphysica (disciplina) ‘tapasztalaton túli (tudomány)’: lásd még: meta- | phüszikosz ‘természeti’ ← phüszisz ‘természet’ ← phüó ‘sarjaszt’

dukál

  • kijár neki, megilleti
  • + illik
  • középkori latin ducare ‘vezet’ ← latin ducere ‘ua.’
A aeráció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szlöjd

  • oktatás kézügyességi foglalkozás (iskolában)
  • barkácsolás, kézimunka
  • svéd slöjd ‘ua.’, tkp. ‘mesterségbeli ügyesség, fortély’ ← slug ‘furfangos, éleseszű, ügyes’

litofil

  • kémia a földkéregben dúsuló, elsősorban szilikátokban előforduló (vegyi elem)
  • német lithophil ‘ua.’: lásd még: lito- | philó ‘kedvel’

derivatográf

  • kémia a hő hatására bekövetkezett szerkezeti változások mérését végző, vegyelemzésben használatos berendezés
  • lásd még: derivatográfia

orientális

  • keleti, távol-keleti, ázsiai
  • késő latin orientalis ‘keleti’ ← oriens, orientis ‘felkelő (nap), napkelte, kelet’ ← oriri ‘feljön, keletkezik’
  • lásd még: origó

drakula

  • vérszopó kísértet, vámpírember a babonás elképzelések szerint
  • román Dracul ‘az ördög’ (a kegyetlenségéről híres 15. századi Vlad Ţepeş vajda mellékneve volt)

invenciózus

  • leleményes, találékony, ötletgazdag
  • magyar, ‘ua.’, lásd még: invenció (a tendencia–tendenciózus és hasonló szópárok mintájára)

arachnológia

  • állattan a pókokkal foglalkozó tudományág
  • német Arachnologie ‘ua.’: görög arakhné ‘pók’ | lásd még: -lógia

koherens

  • összefüggő, egybetartozó, összeszedett
  • latin cohaerens, cohaerentis ‘ua.’ ← cohaerere, cohaesum ‘összefügg, összeillik’: co(n)- ‘össze, együvé’ | haerere ‘csüng, tapad’
  • lásd még: adhézió, hezitál

asszociálódik

  • társul, kapcsolódik (pl. két fogalom, képzet)
  • kémia vegyül
  • lásd még: asszociál

egoszisztolé

  • orvosi az én kóros alulértékelése
  • tudományos latin egosystole ‘ua.’, tkp. ‘én-összehúzódás’, lásd még: egó, szisztolé

magnetoplazma

  • fizika gáznemű közeg, amelynek szabad elektronjaira és ionjaira külső mágneses erőtér hat
  • lásd még: magneto-, plazma

prekriminalitás

  • jogtudomány olyan körülmény vagy állapot, amely elősegíti a bűnözést, ill. a bűnözői mentalitás kialakulását
  • lásd még: pre-, kriminalitás

hoplon

  • történelem az ókori görög harcosok kb. egyméteres átmérőjű, kerek pajzsa
  • görög, ‘ua.’