zátony szinonimái

főnév
  • kiemelkedés, turzás (szaknyelvi), homokpad, porond (tájnyelvi)
  • (régies): gázló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beható

melléknév
  • alapos, mélyreható, mélyenszántó, mély, átfogó, részletes, részletező, részletekbe menő, gyökeres, kimerítő, tüzetes, nagyfokú, elmélyült, intenzív

üggyel-bajjal

határozószó
  • nehézkesen, nehezen, alighogy, erőlködve, jajjal-bajjal, ínnal-kínnal (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a zátony szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

visszajön

ige
  • visszajut, visszakerül, visszaér, visszaérkezik, hazatér
  • visszatér, ismétlődik

üveg

főnév
  • üvegpalack, palack, butélia, flakon, flaska, flaskó, butykos, iveg (tájnyelvi), öveg (tájnyelvi), eveg (tájnyelvi)
  • üvegcse, fiola
  • üvegnemű, üvegtábla, táblaüveg, üvegcserép, üvegdarab, üvegszilánk
  • (jelzőként): üvegnyi

útikalauz

főnév
  • útikönyv, kalauz, bedekker, vademecum (idegen), itinerárium (idegen)
  • idegenvezető

tized I.

számnév
  • tizedrész

vonás

főnév
  • vonal, vessző, ékezet
  • strigula
  • ecsetvonás, tollvonás
  • tulajdonság, jellegzetesség, ismertetőjegy, ismérv, sajátosság, sajátság, jegy
  • jellemvonás, beütés

takarmány

főnév
  • abrak, eleség, táp, etetnivaló (tájnyelvi)

szubtilis

melléknév
  • (választékos): finom, gyengéd
  • kényes, törékeny, gyenge
  • karcsú, légies, nyúlánk
  • pontos, éles
  • hajszálfinom, árnyalatnyi, aprólékos
  • körmönfont, agyafúrt, szőrszálhasogató
  • nehéz, bonyolult, szövevényes

poros

melléknév
  • porlepett, porlepte
  • (régies): lőporos
  • ósdi, elavult, avatag, idejétmúlt
  • elcsépelt, közhelyszerű, lapos, sablonos

tarisznya

főnév
  • általvető (tájnyelvi), iszák (régies), szeredás (tájnyelvi), nyakbavető (tájnyelvi), szütyő (tájnyelvi), táska
  • tarsoly

köt

ige
  • csomóz, bogoz, hurkol, kötöz, odaerősít, rögzít
  • (tájnyelvi): megront
  • (virágot, csokrot, koszorút) fűz
  • szilárdít, tömörít
  • szilárdul, ragad, összetart
  • ott tart, kényszerít
  • kapcsol (valakihez, valamihez), odaláncol (valakihez)
  • (eskü) visszatart, kötelez
  • (valamihez): függővé tesz (valamitől)
  • (kapcsolatot): létrehoz

zavart

melléknév
  • fölkevert, zavaros, homályos
  • zavarodott, bomlott, tébolyodott, elmeháborodott, bolond, őrült, féleszű, abnormális, eszeveszett, hibbant
  • kábult, narkós (bizalmas), kokós (szleng), anyagos (szleng)
  • feszélyezett, megilletődött
  • izgatott, ideges, nyugtalan, zaklatott, zilált, felindult, feldúlt, kiegyensúlyozatlan, kapkodó
  • tanácstalan, tétova, bizonytalan, határozatlan
  • elképedt, megrökönyödött, meghökkent, megdöbbent, meglepett
  • piruló, szégyenlős

viszonyul

ige
  • hozzááll, hozzáállást tanúsít
  • viszonylik, aránylik

zúzmara

főnév
  • daraeső, hóharmat (régies), szirony (tájnyelvi), fagyosharmat (régies)
  • dér

vágy

főnév
  • vágyakozás, vágyódás, nosztalgia, törekvés, nisus (idegen), kívánság, kívánalom, szomj (régies), viszketegség (pejoratív)
  • libidó (idegen), kény, óhaj, sóvárgás, áhítozás, epedés
  • elképzelés, ábránd, délibáb, vágyálom