tized I. szinonimái

számnév
  • tizedrész

tized II. szinonimái

főnév
  • dézsma

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elrothad

ige
  • megrothad, feloszlik, felbomlik, elposhad, elromlik, megromlik, elkorhad, elpusztul

határozat

főnév
  • döntés, utasítás, rendelkezés, végzet (régies), rendelet, szabály, törvény, ítélet, végzés, rezolúció (régies), verdikt (régies), dekrétum, deliberátum (idegen), decízió (idegen), határozmány (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tized szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

terápia

főnév
  • orvoslás, kezelés, gyógykezelés, gyógymód, gyógyítás, kúra

szívós

melléknév
  • edzett, acélos, erős, erőteljes, mokány, keménykötésű, keményfájú (tájnyelvi), ellenálló, teherbíró
  • rágós, inas, szíjas
  • kitartó, kemény, állhatatos, lankadatlan, fáradhatatlan, rendíthetetlen, megingathatatlan, tántoríthatatlan, makacs

széthúzás

főnév
  • pártoskodás, pártosság (régies), diszkordancia, viszály, ellenségeskedés, nézeteltérés, ellentét, érdekellentét, megoszlás, meghasonlás, egyenetlenség, szakadás

sterilizál

ige
  • csírátlanít, dezinficiál, kifőz, átgőzöl, csíramentesít, fertőtlenít, megtisztít
  • magtalanít, meddővé tesz, terméketlenné tesz

tettestárs

főnév
  • bűntárs, bűnsegéd (szaknyelvi), bűnrészes, bűnfentes (tájnyelvi), cinkos, cinkostárs, kozmás (szleng)
  • cimbora, kollaboráns (idegen), belebeszélő (szleng), násznagy (szleng), bűnbánó kabóca (szleng)

tücsök

főnév
  • trücsök, prücsök, kabóca (tájnyelvi), cürükk (tájnyelvi), lágybogár
  • (régies): rögeszme, kényszerképzet, fixa idea (idegen), szeszély, bogár

retúrjegy

főnév
  • retúr (bizalmas), menettérti jegy

remélhető

melléknév
  • várható, lehetséges, képzelhető, feltehető, feltételezhető

nagyképű

melléknév
  • fontoskodó, nagyképűsködő, felvágós, büszke, hivalkodó, beképzelt, elbizakodott, megjátszós (bizalmas), öntelt, önhitt, dölyfös, magahitt (régies), önelégült, szerénytelen, pózoló, pozőr (idegen), fennhéjázó, nyegle, felfuvalkodott, fölényeskedő, nagyzoló, sznob, pökhendi, gőgös, jani (szleng) Sz: adja a bankot; megjátssza az agyát; nagy a mellénye; oda-vissza van magától; azt hiszi, ő találta fel a spanyolviaszt; azt hiszi, ő ültette a Fiastyúkot; játssza az eszét

rovátka

főnév
  • rovátkolás, rovátkázás, bemetszés, bevágás, bemélyedés, horony, vájat, vágat, metszés, bevagdalás, incisio (idegen)

úgymint

kötőszó
  • azaz, vagyis, tudniillik, például, mégpedig, éspedig, nevezetesen, valamint

választ

ige
  • dönt, határoz, ítél, eltökél, dűlőre jut
  • szavaz, voksol
  • megszavaz
  • kiválaszt, kitűz, kijelöl, megkülönböztet, kiszemel, kinéz, kiválogat, kikeres, kiszúr (bizalmas), kipécéz, kivesz
  • elkülönít, elrekeszt, szétoszt
  • határol
  • különválaszt, kimondja a válást

jelenet

főnév
  • szóváltás, veszekedés, vita, felfordulás, összetűzés, perpatvar, ribillió, grimbusz, ramazuri (bizalmas), cirkusz, botrány, zrí (szleng), balhé (szleng)
  • epizód, szcéna (régies), jelenés
  • (tájnyelvi): jelenés, kísértet, szellem, árny

zavar2

főnév
  • szabálytalanság, rendellenesség, fennakadás, zavarodottság, üzemzavar, nehézség, bonyodalom, zökkenő
  • hiba, baj, komplikáció, válság
  • galiba, zűrzavar, káosz, kalamajka, incidens, slamasztika
  • értelmetlenség, félreértés
  • tanácstalanság, tétovázás, gond, szorultság
  • hangzavar

tízperc

főnév
  • szünet, óraköz, óraközi szünet

tengerjáró

főnév
  • óceánjáró

transzportál

ige
  • szállít, fuvaroz, szállítmányoz
  • (régies): átvisz (könyvelésben)

vonzódik

ige
  • rokonszenvez, szimpatizál, érdeklődik, kedvel, húz (valakihez), szível, hajlik (valami felé), gravitál (régies), szeret, vonzalmat érez (valaki iránt), vonzalmat táplál (valaki iránt)

totojázik

ige
  • bíbelődik, piszmog, szöszmötöl, vacakol, tetvészkedik (durva), szarakodik (durva), gatyázik (szleng), lacafacázik (bizalmas)

szónoklat

főnév
  • beszéd, előadás, felszólalás, elokúció (szaknyelvi), oráció (régies), szpícs (bizalmas), filipikka (választékos)

tulajdonít

ige
  • származtat
  • okol, fölró, betud, számlájára ír

zárolt

melléknév
  • befagyasztott, hozzáférhetetlen, lefoglalt