többször szinonimái

határozószó
  • több ízben, néhány ízben, párszor, néhányszor, nemegyszer
  • sokszor, gyakran, sűrűn, számtalanszor, gyakorta
  • többé

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

centenáris

melléknév
  • centenáriumi
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a többször szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tétel

főnév
  • tantétel, tan, tézis, állítás, törvény, teoréma (szaknyelvi), doktrína (szaknyelvi)
  • vizsgatétel, vizsgakérdés, vizsgafeladat, feladat
  • összeg
  • mennyiség
  • (régies): tét

szögletes, szegletes

melléknév
  • négyszögletes, négyszögletű, négyszögű
  • sarkos
  • csontos, kemény, határozott, markáns
  • darabos, esetlen, ügyetlen, nehézkes
  • csiszolatlan, faragatlan

szipka

főnév
  • szopóka
  • (szleng): láb, virgács (szleng)

szabadon

határozószó
  • függetlenül, akadálytalanul, kötetlenül, önállóan, korlátlanul, korlátozásmentesen, önként, önszántából, tartózkodás nélkül, fakultatívan
  • szabadlábon
  • nyíltan, kereken, fesztelenül, leplezetlenül, őszintén, nyilvánosan

tok

főnév
  • doboz, kapszula, skatulya, szelence (régies)
  • tartó, mappa, dosszié
  • burok, huzat, boríték (régies), tasak
  • hüvely, töltényhüvely

ujjas

főnév
  • kabát, kiskabát, dolmány, zakó, kitli (tájnyelvi), bujka (tájnyelvi), zubbony, zeke (tájnyelvi), ködmön
  • rékli

roller

főnév
  • rolli (bizalmas), hajtány (régies)

részvét

főnév
  • együttérzés, megértés, vigasztalás, szánalom, szánakozás, sajnálat, könyörület
  • részvétnyilvánítás, kondoleálás
  • (régies): részvétel
  • (régies): érdeklődés, figyelem

nehezen

határozószó
  • üggyel-bajjal, fogcsikorgatva, bajosan, alig, éppen csak, nem könnyen, bajjal (tájnyelvi), fáradsággal, keservesen, vesződve, alighogy, aligha, nehézségek árán, küzdelemmel, erőlködéssel, nehézkesen, fáradságosan, nagy nehezen, jajjal-bajjal, aligsághogy (tájnyelvi), késleg (tájnyelvi), ínnal-kínnal (tájnyelvi), szívszakadva (tájnyelvi), szenvedve

sandít

ige
  • sandikál (bizalmas), sanda pillantásokat vet, pillantgat, pillog, sandalít (tájnyelvi), sandal (tájnyelvi)
  • kancsalít, bandzsít, kancsít (bizalmas), bandzsalít (tájnyelvi)

utasít

ige
  • felszólít, kötelez, megparancsol, elrendel, előír, parancsol, instruál (idegen), kommandíroz (idegen)
  • (régies): eligazít, útbaigazít, tájékoztat, felvilágosít
  • (régies): küld, juttat
  • utal, irányít

varrás

főnév
  • öltés, tűzés, fércelés, hímezés
  • varrnivaló
  • kézimunka, hímzés
  • varrat

jóvátehetetlen

melléknév
  • helyrehozhatatlan, kijavíthatatlan, korrigálhatatlan (idegen), kiköszörülhetetlen, orvosolhatatlan, pótolhatatlan, reménytelen, irremediábilis (régies), irreparábilis (régies), végleges
  • megbocsáthatatlan, levezekelhetetlen (választékos), végzetes, fatális, halálos

zsarol

ige
  • kicsikar, kényszerít, szipolyoz, fenyeget
  • sarcol, revolverez (régies), pumpol (bizalmas)
  • (bizalmas): erőszakoskodik, tolakodik, követelőzik

tökéletesít

ige
  • továbbfejleszt, korszerűsít, jobbít, javít, csiszol, finomít, csinosít, cizellál
  • kiművel, palléroz (választékos), nemesít

térül-fordul

ige
  • jön-megy, járkál, jár-kel, kószál, bóklászik, koslat, kujtorog, gyüszmékel (tájnyelvi), kajtat (tájnyelvi)

túra

főnév
  • kirándulás, kiruccanás
  • utazás, körút, körutazás, portya
  • turné, vendégszereplés, hangversenykörút
  • (szaknyelvi): forduló, fordulat

zivatar

főnév
  • vihar, zuhé, égiháború, förgeteg, ítéletidő

történész

főnév
  • történettudós, történetbúvár, historikus (régies)

szultán

főnév
  • padisah, császár, uralkodó, török cár (régies)

tüzérség

főnév
  • pattantyússág (régies), artilléria (régies)

zűrzavaros

melléknév
  • összefüggéstelen, értelmetlen, kusza, összevissza