tisztára szinonimái

határozószó
  • teljesen, egészen, teljes egészében, valósággal
  • szakasztott, kiköpött (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megvető

melléknév
  • lenéző, lekicsinylő, lebecsülő, fitymáló, lefitymáló, semmibe vevő, lekezelő
  • elítélő, lesújtó, elmarasztaló

megízlel

ige
  • kóstol, megkóstol, belekóstol (valamibe), kóstolgat, megpróbál, megpákosztol (tájnyelvi)
  • bekap (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tisztára szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ténfereg

ige
  • cselleng, lődörög, tévelyeg, teng-leng, botorkál, bóklászik, csavarog, csámborog, kószál, őgyeleg, ődöng, sétálgat, csatangol, lézeng, császkál, szédeleg, lötyög (bizalmas), líg-lóg (bizalmas), kujtorog, lófrál (bizalmas), ámbolyog (tájnyelvi), csalinkázik, csötönődik (tájnyelvi), kocsmorog (tájnyelvi), köcölődik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): lábatlankodik, alkalmatlankodik, okvetetlenkedik, zavar

szintúgy II.

kötőszó
  • szintén, is, úgyszintén, hasonlóképp, hasonlóképpen, nemkülönben

szertelen II.

határozószó
  • módfelett, rendkívül
  • (régies): nagymértékben

specifikum

főnév
  • sajátosság, sajátság, különlegesség, jellegzetesség

testalkat

főnév
  • termet, alkat, felépítés, alak, fizikum, konstitúció (szaknyelvi), testkötése (tájnyelvi), testépület (tájnyelvi)

túltesz

ige
  • felülmúl, túlszárnyal, überol (szleng), lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas)

restancia

főnév
  • hátralék, elmaradás, lemaradás, késedelem

regiment

főnév
  • hadsereg, sereg
  • ezred
  • sokaság, tömeg, sokadalom, raj, csapat

nacionalista

melléknév
  • nemzeti, hazafias, honszerető
  • (pejoratív): soviniszta (idegen)

rongy I.

főnév
  • szövethulladék, fecni (bizalmas), cafat, pöszlék (tájnyelvi), foszlány, lafanc (tájnyelvi), condra (tájnyelvi), fracli (tájnyelvi), ringy-rongy
  • törlőrongy, kendő, portörlő, padlórongy
  • roncs, foszlány
  • (pejoratív): kurva (durva), céda, ribanc (durva), utcanő
  • (szleng): ezres, ezerforintos, róka (szleng), rugó (szleng), rugedli (szleng)

tűzrőlpattant

melléknév
  • eleven, fürge, gyors, temperamentumos, tüzes, heves, hecedáré (tájnyelvi), peckes (tájnyelvi)
  • (régies): elszánt, tüzes, tettre kész

vajszívű

melléknév
  • lágyszívű, jószívű, jólelkű, érzékeny, gyengéd, ellágyuló, engedékeny Sz: kenyérre lehetne kenni

javadalmazás

főnév
  • juttatás, fizetés, fizetség, járandóság, bér, munkabér, munkadíj, illetmény, díjazás, dotálás, dotáció, tiszteletdíj, honorárium, stallum (régies)
  • jutalmazás, megajándékozás

zajong

ige
  • lármázik, hangoskodik, kiabál, zsibong, zsivajog, zsinatol (tájnyelvi), ricsajozik, rivalg (régies), randalírozik, zenebonázik, csataráz (tájnyelvi), csirimpol (tájnyelvi)
  • zúg, morajlik
  • lázong, forrong, elégedetlenkedik, zúgolódik, háborog, zavarog

tisztelendő II.

főnév
  • (katolikus): pap, lelkész, lelkiatya, igehirdető, plébános, csuhás (pejoratív), lelki tanító (régies), reverendus (idegen)

télikabát

főnév
  • nagykabát
  • bunda, bekecs (tájnyelvi), ködmön, csurak (tájnyelvi), csurákli (tájnyelvi), csurapé (tájnyelvi)

törvényszolga

főnév
  • hivatalsegéd, küldönc, kifutó, futár (régies), altiszt, poroszló (régies), hajdú

víztároló

főnév
  • vízgyűjtő, medence, vízmedence, víztartály, ciszterna, tározó (szaknyelvi)

tompa

melléknév
  • életlen, kihegyezetlen, topa (tájnyelvi), buta (régies), (szólás) olyan, mint a bot
  • (hang): rekedt, rekedtes, érdes, reszelős, fojtott, mély, fátyolos
  • (szín): fakó, matt, sápadt, fénytelen, halovány, elmosódott, halvány, pasztell
  • (fény): homályos, halvány, ködös, átlátszatlan, szűrt
  • nehéz felfogású, nehézfejű, bárgyú, buta, bamba, ostoba, értetlen, boteszű (tájnyelvi)
  • érzéketlen, fásult, eltompult, bágyadt, apatikus, bénult, zsibbadt, kómás (szleng)

szófejtés

főnév
  • etimológia (szaknyelvi), etimologizálás (idegen), szószármaztatás, szóelemzés

tropa

melléknév
  • (szleng): tönkrement, használhatatlan
  • (szleng): fáradt, kimerült, kész (bizalmas)

x-lábú

melléknév
  • csámpás, juhtérdű (tájnyelvi), csimpi-limpi (tájnyelvi), erőtlen lábú (régies), cibekelő (régies)