tarkabarka szinonimái

melléknév
  • színes, sokszínű, többszínű, színdús, színpompás, változatos
  • feltűnő, rikító, virító, kirívó, harsány, csiricsáré, bikavadító, kiáltó, ordító, csicsás (tájnyelvi), cifrakatás (tájnyelvi), tiritarka (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

véna

főnév
  • gyűjtőér, vivőér, visszér, véredény
  • (régies): telér
  • tehetség, hajlam

osztálytárs

főnév
  • tanulótárs
  • évfolyamtárs
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tarkabarka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szvetter

főnév
  • kardigán, pulóver
  • mellény, ujjas (tájnyelvi)

szántó

főnév
  • szántóföld, föld, tábla, talaj, termőföld
  • ekés

szabásminta

főnév
  • szabásrajz, modell, fazon, snitt (bizalmas), minta, ruhaterv

rovó

főnév
  • megrovás, rovás, intő
  • (szaknyelvi): kádárkés
  • (régies): adókivető, adószedő

tanév

főnév
  • iskolaév

tett

főnév
  • cselekvés, cselekedet, cselekmény, akció, faktum (régies), tétemény (régies), tét (régies), lépés, aktus, gesztus, művelet

prosztata

főnév
  • dülmirigy (szaknyelvi)

portya

főnév
  • betörés, beütés
  • zsákmányolás, fosztogatás, rablás
  • szereplés, turné, körutazás, művészkörút, hangversenykörút
  • (szleng): túra, kirándulás

mérlegel

ige
  • (szaknyelvi): mér, megmér, mázsál, lemér, ponderál (idegen)
  • fontolgat, latolgat, fontol, latol, fontolóra vesz, meggondol, töprenkedik, tépelődik, mérlegre tesz, latra vet, gondolkodik (valamin), elmélkedik, átgondol, kiértékel, elbírál, morfondírozik, megrág, rágódik, meghány-vet
  • felbecsül, taksál, becsül, értékel, kalkulál

rájár

ige
  • eszeget, nassol (bizalmas), kieszeget, torkoskodik, nyalakodik, pákosztoskodik (tájnyelvi)

tizedes1

melléknév
  • decimális (idegen)

tuskó

főnév
  • fatönk, tönk, tőke, böcek (tájnyelvi), csutak (tájnyelvi), dücskő (tájnyelvi), babura (tájnyelvi), bucsak (tájnyelvi), tücskő (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fajankó, mamlasz, tökfej
  • bárdolatlan, iskolázatlan
  • öntecs (szaknyelvi), fémtömb

idióma

főnév
  • kifejezés, szókapcsolat, állandósult szószerkezet
  • (régies): nyelv
  • beszédmód, beszédmodor, beszédstílus
  • nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus (szaknyelvi), csoportnyelv, rétegnyelv

versenypálya

főnév
  • stadion, versenytér (régies)

tarol

ige
  • levág, arat, kaszál, sarlóz
  • (régies): kopaszra nyír
  • ledönt
  • lehengerel, győz, sikert arat
  • nyer, bezsebel

szűkszavú

melléknév
  • szófukar, hallgatag, csöndes, szótlan, szótalan, kevés szavú, murmuly (tájnyelvi) Sz: úgy beszél, mintha pénzen venné a szót
  • rövid, tömör, velős, magvas, szabatos, lakonikus, lényegre törő

teológus

főnév
  • hittudós
  • legátus (régies)
  • kispap, papnövendék, szeminarista (régies)

vénasszony

főnév
  • anyóka, öregasszony, banya, vénség, néne (tájnyelvi), szüle (tájnyelvi), babuka (tájnyelvi), vén szatyor (szleng), vén satrafa (bizalmas), szipirtyó (pejoratív), csoroszlya (pejoratív), genya (tájnyelvi), satrantyú (tájnyelvi)

távollét

főnév
  • hiányzás, mulasztás, elmaradás
  • távolmaradás, abszencia (régies)

szédelgő II.

főnév
  • szélhámos, svindler (bizalmas), kókler (bizalmas), csaló, szemfényvesztő
  • hamisító

természetjáró

melléknév, főnév
  • turista, országjáró, kiránduló

verőér

főnév
  • ütőér, artéria (szaknyelvi), ütő (tájnyelvi), életér (tájnyelvi)