szántó szinonimái

főnév
  • szántóföld, föld, tábla, talaj, termőföld
  • ekés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összeszólalkozás

ige
  • szóváltás, vita, perpatvar, csetepaté, civódás, civakodás, veszekedés, összetűzés, összezördülés, összekoccanás, nézeteltérés, konfliktus, disputa (régies)

próbál

ige
  • megkísérel, megkísért (régies), próbálkozik, kísérletezik, nekifog, nekilát, igyekszik, törekszik, erőlködik, erőfeszítést tesz
  • felpróbál
  • gyakorol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szántó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

súrolókefe

főnév
  • sikálókefe, gyökérkefe, csatakolóseprű (tájnyelvi)

részletes

melléknév
  • részletező, aprólékos, tételes, minuciózus (idegen), tüzetes, átfogó, alapos, beható, részletezett, részletekbe menő, mindent felölelő, terjedelmes, kimerítő, bőséges, lelkiismeretes

régi

melléknév
  • réges-régi, ősrégi, ősi, ódon, avatag, ásatag, avult, elavult, avítt, ósdi, pókhálós, porlepett (választékos), szakállas (vicc), agg, aggott (régies), elaggott, ó (régies), öreg, vén, özönvíz előtti, békebeli (bizalmas), vízözön előtti, hajdani, hajdankori, őskori (bizalmas), muzeális, borjúvilágból való (tájnyelvi), idejétvesztett (tájnyelvi) Sz: talán az anyja is megfeledkezett róla; belepte azt már a hó is
  • antik, archaikus, régmúlt, korabeli, letűnt, elenyészett (választékos)
  • patinás
  • korábbi, hajdani, egykori, régebbi, azelőtti, előző, megelőző, néhai
  • (ruha) viseltes, kopott
  • (szokás): megrögzött, megcsontosodott

pimaszkodik

ige
  • szemtelenkedik, arcátlankodik, pofátlankodik

szakszókincs

főnév
  • terminológia (szaknyelvi), szakzsargon (pejoratív), nómenklatúra (szaknyelvi)

szilaj

melléknév
  • vad, féktelen, fékezhetetlen, fékevesztett, zabolátlan, indulatos, heves, szenvedélyes, szertelen, rakoncátlan, tüzes, tüzesvérű, vehemens
  • (választékos): viharos, viharzó, fergeteges, háborgó, tomboló
  • rideg (állattartás)

öregember

főnév
  • öregapó, apó, öregúr, öreg, aggastyán, matuzsálem, vénember, vénség, öreglegény, bácsi, bácsika, salabakter (bizalmas), tata (bizalmas), agg, vén, trotli (bizalmas), fater (szleng), trotty (bizalmas), kriptaszökevény (szleng)

otthon I.

főnév
  • lakás, hajlék, fészek, családi tűzhely, fedél, magánház, kvártély, tanya, rezidencia, lak, kuckó, zug, barlang, odú
  • menhely, szeretetház (régies), szegényház (régies), konviktus (régies)
  • panzió
  • szülőföld, hon

marhasült

főnév
  • bifsztek (idegen), rosztbif (idegen)

összeszámol

ige
  • megszámol, megolvas (tájnyelvi), számba vesz, kalkulál, összegez, összeszámlál, összeszámít, kiszámol, felszámol (tájnyelvi), összeolvas (tájnyelvi)
  • összead, összesít, summáz (régies)

szívszélhűdés

főnév
  • szívbénulás, infarktus, szívinfarktus

tanonc

főnév
  • segéd, inas, gyakornok
  • tanítvány, diák, növendék, tanuló

hajszalag

főnév
  • hajpánt, hajkötő

végignéz

ige
  • végigmér, végigszemlél, végigmustrál, végigtekint
  • átnéz, megnéz, átolvas, átlapoz

triangulum

főnév
  • (szaknyelvi): fémháromszög, háromszög

szapul

ige
  • áztat, lúgoz
  • sulykol
  • megszól, ócsárol, dorgál, kibeszél, szid, szidalmaz, gyaláz, becsmérel, korhol, fedd, befeketít, pocskondiáz, csepül, csépel (tájnyelvi), cikiz (bizalmas)

sudár I.

melléknév
  • karcsú, nyúlánk, vékonytestű, nyurga, egyenes, nyílegyenes
  • szép szál, nagy szál, szálegyenes, szálas (régies), daliás, délceg, deli, magas, sugár (tájnyelvi) Sz: egyenes, mint a nád

szépség

főnév
  • ékesség, bűbáj, üdeség, kecs, kellem, csinosság, vonzerő
  • szép, esztétikum

törtet

ige
  • előrehatol, iparkodik, siet, rohan, (akadályt) leküzd, hatol
  • gázol, tapos, csörtet, tipor, kapaszkodik, hajt (valamire), pedáloz (bizalmas), tolakodik, stréberkedik (bizalmas), könyököl, nyomul (bizalmas), törekszik, nagyra vágyik, igyekszik

szégyenfolt

főnév
  • szégyenbélyeg, szégyenfolt, szeplő, makula (idegen), stigma, szennyfolt, mocsok, pecsét, bélyeg
  • szégyen, gyalázat

rikácsol

ige
  • kiabál, kiáltoz, rikoltozik, ordít, ordibál, károg, harsog, üvölt, üvöltözik, kajdácsol (tájnyelvi)

szét

határozószó
  • széjjel, szerte, szerteszét, szerteszéjjel, szanaszét, szétfelé (tájnyelvi)

tranzitív

melléknév
  • (szaknyelvi): tárgyas, átható