szóbeli I. szinonimái

melléknév
  • verbális (idegen), beszélt
  • íratlan

szóbeli II. szinonimái

főnév
  • vizsga

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

erkölcstelen

melléknév
  • tisztességtelen, etikátlan, becstelen, aljas, alávaló, hitvány, megvesztegethető, lefizethető, megvásárolható, korrupt, korrumpált (pejoratív), jellemtelen, immorális, amorális, azsagos (tájnyelvi)
  • feslett, ledér, léha, könnyűvérű, kicsapongó, laza erkölcsű, tisztátalan, szemérmetlen, szégyentelen, parázna, frivol, romlott, züllött, kesely lábú (nő) (tájnyelvi)
  • szabados, erkölcsromboló, erkölcsrontó, szeméremsértő

pézsma

főnév
  • mósusz
  • (tájnyelvi): vérfű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szóbeli szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szerénység

főnév
  • egyszerűség, modestia (idegen), mértékletesség, tartózkodás, szemérmesség, illendőség

sípcsont

főnév
  • lábszárcsont, lábszár, kényescsont (tájnyelvi)

seb

főnév
  • sebesülés, sérülés, horzsolás, vágás, sebhely, heg, forradás, bibi (bizalmas), plezúr (bizalmas), túr (régies), fekély
  • fájdalom, szomorúság, gyász, bánat
  • sértődöttség, sérelem

rámordul

ige
  • rákiabál, rászól, ráordít, ráförmed, ráripakodik, rárivall, ráreccsent (bizalmas)

színarany

főnév
  • sárarany (régies)
  • (jelzőként): színtiszta, igaz

tanúságtétel

főnév
  • bizonyságtétel, bizonyság, tanúságtevés (választékos), tanúvallomás, vallomás, tanúskodás

peckes

melléknév
  • egyenes, feszes, rátarti, öntelt, dölyfös, pöffeszkedő, kevély, hetyke Sz: úgy áll, mintha nyársat nyelt volna

paraván

főnév
  • spanyolfal, térelválasztó
  • ellenző, kályhaellenző

ige
  • megfüröszt, megtisztít, vízbe márt, lemos, megmos, lecsutakol (bizalmas)
  • (tájnyelvi): megdorgál, megszid, leszúr (bizalmas)

pionír

főnév
  • úttörő, kezdeményező
  • élenjáró, előharcos
  • (régies): hidász, utász

tartó

főnév
  • tok, hüvely, szelence (régies), doboz, skatulya
  • tartály, konténer
  • tároló, lomtár, kamra
  • siló
  • állvány, polc, téka

tinédzser

főnév, melléknév
  • tizenéves, tini (bizalmas), serdülő, kamasz
  • siheder, süvölvény, ifjonc
  • bakfis

hetvenkedik

ige
  • kérkedik, hivalkodik, henceg, nagyzol, felvág, dicsekszik, szájhősködik, handabandázik, hatvankodik (tájnyelvi)
  • túloz, nagyít

vizitál

ige
  • megvizsgál, ellenőriz, megnéz
  • (tájnyelvi): soroz

üzletel

ige
  • árusít, üzletezik, kereskedik, kalmárkodik, kufárkodik (régies)
  • nyerészkedik, seftel (bizalmas), üzérkedik, feketézik (szleng)

szócső

főnév
  • hangtölcsér, beszélőtölcsér
  • szószóló, szóvivő

szepeg

ige
  • sírdogál, szipog, szepeleg, pityereg, pertyeg (tájnyelvi), vandaglik (tájnyelvi)

tájék

főnév
  • táj, vidék, környék
  • országrész, régió

ül1

ige
  • üldögél, csücsül, ücsörög, fenekel (tájnyelvi), telepedik (valahova), kuksol, gubbaszt, gubbad (tájnyelvi), gunnyaszt, kucorog, kuporog, kotlik, ülepedik (tájnyelvi), trónol, peshed (tájnyelvi), seggel (tájnyelvi), vaszarodik (tájnyelvi)
  • kiül, elkoptat
  • időzik, elül, elüldögél, marad, elmarad, késik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): raboskodik, börtönben van
  • büntetését tölti, rács mögött van, lakat alatt van, sitten van, hidegen van
  • (valamin): kisajátít
  • (régies): ülést tart, ülésezik, tanácskozik
  • ellep, elborít
  • elfoglal, rátelepszik, rátelepedik
  • (ügyet) halogat, elodáz, elfektet
  • lapul, megbújik
  • illik, talál
  • (járműre): beszáll, felszáll

szóval

határozószó
  • röviden, egyszóval
  • következésképpen, tehát, vagyis, azaz, mármint

sokszor

határozószó
  • nemegyszer, többször, számos alkalommal, több ízben, sok ízben, jó néhányszor, elégszer, gyakran, gyakorta, sűrűn, százszor, ezerszer, számtalanszor, lépten-nyomon

tamáskodik

ige
  • hitetlenkedik, gyanakodik, kételkedik, kétkedik, bizalmatlankodik, él a gyanúperrel, kétell (régies)

üveg

főnév
  • üvegpalack, palack, butélia, flakon, flaska, flaskó, butykos, iveg (tájnyelvi), öveg (tájnyelvi), eveg (tájnyelvi)
  • üvegcse, fiola
  • üvegnemű, üvegtábla, táblaüveg, üvegcserép, üvegdarab, üvegszilánk
  • (jelzőként): üvegnyi