szétválogat szinonimái

ige
  • osztályoz, csoportosít, szortíroz (bizalmas)
  • kiválogat, elkülönít, megrostál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

struktúra

főnév
  • szerkezet, felépítés, alkat, konstrukció, alakzat, váz, összetétel, kompozíció, rendszer, elrendezés, organizáció (idegen), mintázat

marhalevél

főnév
  • járlatlevél, járlat (tájnyelvi), passzus (tájnyelvi), marhajárlat, marhapasszus, rédia (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szétválogat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szemben II.

névutó
  • átellenében
  • iránt, irányában, javára (valakinek)
  • ellentétben (valakivel, valamivel)
  • ellen
  • illetőleg

seftel

ige
  • (szleng): üzletel, kereskedik, ad-vesz, csereberél, csencsel (szleng), üzérkedik, nyerészkedik, kufárkodik (régies), feketézik (szleng), spekulál

rövid II.

főnév
  • rövidital, tömény, erős

püföl

ige
  • ver, üt, náspángol, puhít (tájnyelvi), páhol, öklöz, elagyabugyál, eldönget, tönkrever, csap, odavág, ütlegel, elfenekel, eltángál, megkalapál (bizalmas), kiporol (bizalmas), ruház (bizalmas), tángál (tájnyelvi), lazsnakol (tájnyelvi)

szerény

melléknév
  • szolid, csendes, visszahúzódó, tartózkodó, modestus (idegen), mérsékelt, mértékletes
  • bátortalan, szégyenlős, szemérmes, szende Sz: szerény, mint az ibolya
  • igénytelen, takarékos Sz: kevéssel beéri; a kicsit is megbecsüli; meghúzza magát; kis helyen is megfér
  • egyszerű, mesterkéletlen
  • szegényes, gyér, gyenge, olcsó
  • kevés

tájnyelv

főnév
  • nyelvjárás, dialektus (szaknyelvi), tájszólás
  • népnyelv

paraszt I.

főnév
  • földműves, földművelő, pór (régies), gazdálkodó, gazda, farmer, szántóvető (régies) Sz: csépre, kapára termett ember
  • (régies): jobbágy
  • (durva): bunkó, tahó (bizalmas), fajankó, prosztó (szleng)
  • (bizalmas): gyalog (sakkban)

páciens

főnév
  • beteg, delikvens (tréfás)

meghízik

ige
  • kitelik, felszed magára, kigömbölyödik, pocakot ereszt, pocakosodik, elhízik, szétmegy (bizalmas), elhájasodik, hájat ereszt (pejoratív), elterebélyedik (tréfás), tekintélyt növeszt (tréfás), szétfolyik (durva), szétmállik (bizalmas), kidegeszedik (tájnyelvi), kiformálódik (tájnyelvi), megdalmahodik (tájnyelvi), megsimódik (tájnyelvi), megüdül (tájnyelvi) Sz: hájat lök a dereka

penészes

melléknév
  • pimpós (tájnyelvi), gubás (tájnyelvi), penyveteg (tájnyelvi, régies), romlott, rothadt, virágos (tájnyelvi), varas (régies)
  • dohos, nyirkos, nedves, mohos (tájnyelvi)

táncos I.

melléknév
  • élénk, eleven, fürge
  • ágaskodó, ficánkolós

teringettét

indulatszó
  • a nemjóját!, ejha!, láncos lobogós!, az ördögbe is!, a teremburáját!, a teremtésit!, a kutyafáját!

házbér

főnév
  • lakbér, bérleti díj

viszontagságos

melléknév
  • hányatott, küzdelmes, viharos, nehéz, megpróbált, válságos, hányt- vetett
  • kalandos, izgalmas, kimerítő

utószó

főnév
  • epilógus, utóhang, zárszó, zárószó, záradék, végszó, peroráció (régies)
  • utóirat

szia

módosítószó
  • (bizalmas): szervusz!, szevasz! (bizalmas), csaó! (bizalmas), hahó! (bizalmas), helló! (bizalmas), pá! (bizalmas)

szélhámos II.

főnév
  • sarlatán, svihák (bizalmas), svindler (bizalmas), kókler (bizalmas), fezőr (idegen), sipista (régies), csélcsapó (régies), gazfickó, csirkefogó, imposztor, kalandor, gazember, iparlovag
  • házasságszédelgő, hozományvadász

szőrszálhasogató

melléknév
  • akadékos, akadékoskodó, pontoskodó, bakafántos, aprólékos, akkurátus, fontoskodó, kicsinyes, kicsinyeskedő, hajszálhasogató, bogarászó, kukacos, kukacoskodó, szőröző (bizalmas), gáncsoskodó, minuciózus (idegen), skrupulózus (bizalmas), betűrágó, bojtorjános (tájnyelvi)

uszály

főnév
  • teherhajó, slepp (idegen), leppentyű (régies), uszony (régies)
  • kíséret, szolgahad

szirén

főnév
  • sellő, hableány
  • csábnő, démon

sérelem

főnév
  • bántalom, bántódás, atrocitás, ártalom, sértés, seb (választékos), sérv (régies), méltánytalanság
  • hátrány, kár, igazságtalanság, injúria (régies), jogtalanság, jogsérelem, gravámen (régies)

szükségszerű

melléknév
  • szükséges, bekövetkező, elkerülhetetlen, kétségtelen, okvetlen, óhatatlan, biztos

utóbbi

melléknév
  • későbbi, utólagos, rá következő, azutáni