széttör szinonimái

ige
  • összetör, szétzúz, széjjelzúz, összezúz, kettétör, széjjeltör

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bab

főnév
  • paszuly (tájnyelvi), faszuly (tájnyelvi), faszulyka (tájnyelvi), fuszulyka (tájnyelvi), törökborsó (tájnyelvi)

előszed

ige
  • elővesz, előhúz, előkerít, előkapar, előkotor, előhoz, kiszed, kiemel, megkeres
  • felidéz, felhánytorgat
  • kérdőre von, felelősségre von, elővesz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a széttör szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szembefordul

ige
  • szembeszáll, szembehelyezkedik, ellene fordul, ellenszegül, szembeszegül

sebhelyes

melléknév
  • heges, sebes, varas, túros, forradásos, himlőhelyes, ripacsos (tájnyelvi), ragyás

röpke

melléknév
  • könnyed, szárnyaló, röpködő, repkedő, röpdöső, repdeső, szállongó
  • változékony, állhatatlan, ingatag
  • rövid, múló, mulandó, múlékony, futó, futólagos, tűnő, tünékeny, efemer (idegen), tiszavirág-életű, kérészéletű

puttony

főnév
  • hátikosár, kas
  • bödön

szerencselovag

főnév
  • kalandor

tájékoztató I.

melléknév
  • ismertető, felvilágosító, informatív, információs

parány I.

melléknév
  • parányi, pirinyó, apró, pici, szemernyi

meghiúsul

ige
  • megbukik, összeomlik, összedől, felborul, megsemmisül, felbomlik, odalesz, romba dől (választékos), megfeneklik, füstbe megy, szertefoszlik, semmivé válik, dugába dől, balul üt ki (választékos), hajótörést szenved, csütörtököt mond, kútba esik, elmarad, visszamegy, kudarcba fullad, zátonyra fut, kudarcot vall, sikertelenségbe fullad, csődöt mond, elúszik (bizalmas), fuccsba megy (bizalmas), bezápul (bizalmas), kipurcan (szleng), felsül, bedöglik (bizalmas)

pendely

főnév
  • pöndöly (tájnyelvi), alsószoknya, alsóing, fehérnemű, alsórokolya (tájnyelvi), hosszúing (tájnyelvi)
  • (régies): pongyola

táncegyüttes

főnév
  • tánccsoport

terhes

melléknév, főnév
  • megrakott, telepakolt
  • állapotos, várandós, kismama, viselős, gyermeket vár, másállapotos, másállapotban van, teherben van, hasas (tájnyelvi), vastag (tájnyelvi), gravida (szaknyelvi), hozós (tájnyelvi), pocakos, felhasú (tájnyelvi) Sz: áldott állapotban van; anyai örömök elé néz; csontra hízik; két májára hízik; kettőre eszik; kurta elöl a szoknyája; nő a ház eleje; olyan betegsége van, amibe még senki se halt bele; Rómába megy; tele van a zsák; teli a kas
  • ellős (tájnyelvi), vemhes
  • fárasztó, nyomasztó, nyugtalanító, zavaró, kényelmetlen, elcsigázó, strapás (bizalmas), embert próbáló, kellemetlen, nehéz, megviselő, kedvezőtlen, vesződséges
  • feszélyező, erőszakos, tolakodó, okvetetlenkedő

hazátlan

melléknév
  • hontalan, otthontalan, földönfutó, bujdosó, hazavesztett (régies), üldözött, száműzött, sehonnai, ágrólszakadt, hajléktalan, csavargó (pejoratív), jöttment Sz: ott van hazája, hol a tarisznyáját szögre akasztják; se országa, se hazája

viszonoz

ige
  • meghálál, honorál (választékos), megjutalmaz, visszaszolgál (tájnyelvi)
  • visszaad, visszafizet, törleszt, kiegyenlít, revanzsál (régies), rekompenzál (idegen)
  • felel, válaszol

utópia

főnév
  • ábránd, ábrándkép, légvár, délibáb, vízió, fantázia

szexi

melléknév
  • (bizalmas): érzéki, izgató, szexepiles
  • vonzó

szélesség

főnév
  • bőség, nagyság, kiterjedés, vastagság, latitúdó (idegen), szél (tájnyelvi)
  • (régies): terjengősség

szőröz

ige
  • (bizalmas): kötözködik, akadékoskodik, kukacoskodik, bakafántoskodik (régies)
  • bíbelődik, pepecsel, szöszmötöl, piszmog, matat

urizál

ige
  • uraskodik, urat játszik, adja az urat, előkelősködik

szipolyoz

ige
  • kizsákmányol, nyúz, kínoz, gyötör, uzsoráz (tájnyelvi)

seregély

főnév
  • csapatály (régies), serege (tájnyelvi), fellegmadár (tájnyelvi)

szükséges

melléknév
  • kellő, kívánatos, indokolt, muszáj, helyénvaló, elengedhetetlen, nélkülözhetetlen, elkerülhetetlen, óhatatlan, elmaradhatatlan, szükségszerű, szükségképpeni
  • fontos, létfontosságú

útmutatás

főnév
  • útbaigazítás, tanács, irányítás, irányadás, eligazítás, tájékoztatás, utasítás, direktíva (idegen)
  • irányelv