sebhelyes szinonimái

melléknév
  • heges, sebes, varas, túros, forradásos, himlőhelyes, ripacsos (tájnyelvi), ragyás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

örökké

határozószó
  • mindörökké, mindig, örökre, mindétig (tájnyelvi)
  • haláláig, amíg él Sz: míg a világ világ lesz, Miska cigány cigány lesz; sokáig, míg a Duna vize nem ér bokáig
  • örökösen, állandóan, folytonosan, szüntelenül, szünet nélkül, szakadatlanul, folyamatosan, mindegyre, mindenha (régies)

szúrós

melléknév
  • hegyes, tüskés, tövises
  • borotválatlan, borostás, sörtés, szőrös
  • (szag): kellemetlen, csípős, éles, penetráns, metsző, erős
  • (tekintet): barátságtalan, átható, fürkésző
  • csípős, éles, fullánkos, maró, gúnyos, epés, szatirikus, bántó, sértő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sebhelyes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rongál

ige
  • ront, roncsol, ront-bont, szaggat, koptat, nyúz, pusztít, cibitol (tájnyelvi), nyű, tönkretesz, rombol, árt (valaminek), gongyol, díbol (tájnyelvi)

postaláda

főnév
  • levélszekrény, levélgyűjtő szekrény, postaszekrény, posztkisztli (régies)

piros

melléknév, főnév
  • kármin, bíbor, égőpiros, bíborpiros, borpiros, kárminpiros, korallpiros, korallszínű, tűzpiros, élénkpiros, cinóberpiros, lángszínű, cseresznyepiros, paprikapiros, pipacspiros, tulipiros, rákpiros, rózsapiros, rozsdapiros, rubinpiros, skarlátpiros, vérpiros, hupipiros (tájnyelvi)
  • sötétpiros, meggypiros, bordópiros, vörös, veres
  • világospiros, téglapiros
  • pirospozsgás, égő

összeborzol

ige
  • szétzilál, zilál, összekuszál, összekócol, felborzol, összegubancol, megtép

sajtó

főnév
  • prés, satu, sutu (tájnyelvi)
  • sajtológép
  • nyomdagép, nyomógép
  • zsurnalisztika
  • média, tömegkommunikáció
  • újság, hírlap

süt

ige
  • pirít, pörköl
  • barnít
  • aszal
  • megéget
  • (nap): tűz, ragyog, vakít, világít, sugárzik, melegít
  • éget, barnít
  • tüzel, lángol, perzsel, éget
  • (hajat): fodorít (régies), ondolál (szaknyelvi)
  • megbélyegez
  • rábizonyít

nyaklánc

főnév
  • kösöntyű (régies), nyakék, collier (választékos)
  • gyöngysor, gyöngyfüzér, kláris (tájnyelvi)

népköltészet

főnév
  • folklór (szaknyelvi)

legjobb

melléknév
  • legkiválóbb, tökéletes, válogatott, koronázatlan, kiváló, optimális, príma, legkedvezőbb, elsőrendű, csodás, király (szleng)

ó2

indulatszó
  • óh!, oh!, ah!, aj!, jaj!, jé!, á!, ejnye!

szakmunkás

főnév
  • iparos, mesterember, mester, kézműves
  • szakember

széria

főnév
  • sorozat, sor, számsor, lánc, láncolat
  • készlet

gátlás

főnév
  • korlátozás, akadályozás, akadály, elzárás
  • csillapítás, mérséklés
  • elfojtás, tartózkodás, félszegség, feszélyezettség, gátlásosság, aggály, szorongás, represszió (idegen), inhibíció (szaknyelvi)

újfent

határozószó
  • újra, újból, ismét, megint

telehold, telihold

főnév
  • holdtölte

segédlelkész

főnév
  • káplán, kispap (tájnyelvi), papbojtár (régies), capellanus (idegen), fiókpap (tájnyelvi)

rohanás

főnév
  • vágta, hajsza (bizalmas), iram, száguldás, sietség, loholás

sötétszürke

melléknév, főnév
  • feketés, kormos, ólomszürke

tébolyodott

melléknév, főnév
  • tébolyult, elmebajos, őrült, elmekárosodott, eszelős, gyengeelméjű, háborodott, megzavarodott, meghibbant, esztelen, eszeveszett, hülye, idióta, dilis, ütődött (bizalmas), bogaras, félcédulás, tökéletlen

sérülés

főnév
  • sebesülés, seb, bibi (bizalmas), horzsolás, zúzódás, laesio (szaknyelvi), zsúrlódás (tájnyelvi)
  • trauma (idegen), megrázkódtatás, ártalom, károsodás, bántalom
  • rongálódás, romlás, csorbulás, pusztulás

prevenció

főnév
  • megelőzés, megelőző intézkedés

struktúra

főnév
  • szerkezet, felépítés, alkat, konstrukció, alakzat, váz, összetétel, kompozíció, rendszer, elrendezés, organizáció (idegen), mintázat

teknősbéka

főnév
  • teknős, teknőc, teknönc (régies)