röpke szinonimái

melléknév
  • könnyed, szárnyaló, röpködő, repkedő, röpdöső, repdeső, szállongó
  • változékony, állhatatlan, ingatag
  • rövid, múló, mulandó, múlékony, futó, futólagos, tűnő, tünékeny, efemer (idegen), tiszavirág-életű, kérészéletű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megválogat

ige
  • disztingvál, megrostál

mitikus

melléknév
  • mesés, mesebeli, legendás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a röpke szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

részletes

melléknév
  • részletező, aprólékos, tételes, minuciózus (idegen), tüzetes, átfogó, alapos, beható, részletezett, részletekbe menő, mindent felölelő, terjedelmes, kimerítő, bőséges, lelkiismeretes

piros

melléknév, főnév
  • kármin, bíbor, égőpiros, bíborpiros, borpiros, kárminpiros, korallpiros, korallszínű, tűzpiros, élénkpiros, cinóberpiros, lángszínű, cseresznyepiros, paprikapiros, pipacspiros, tulipiros, rákpiros, rózsapiros, rozsdapiros, rubinpiros, skarlátpiros, vérpiros, hupipiros (tájnyelvi)
  • sötétpiros, meggypiros, bordópiros, vörös, veres
  • világospiros, téglapiros
  • pirospozsgás, égő

penicilus

főnév
  • (régies): tollkés, zsebkés, bicska

öltöző

főnév
  • kabin, próbafülke
  • budoár (idegen), toalett, gardrób

rom

főnév
  • maradvány, ruina (régies), omladék, düledék (választékos), omladvány (régies), romladék (régies), romhalmaz, várrom

sötét II.

főnév
  • sötétség, homály
  • éjszaka
  • börtön, zárka, cella, sötétzárka
  • tájékozatlanság, bizonytalanság

nemrég, nemrégen

határozószó
  • nemrégiben, minap, múltkor, múltkoriban (bizalmas), mostanában, mostanság, legutóbb, az előbb, az imént, a közelmúltban, eleintén (tájnyelvi), minapában (tájnyelvi)

napfény

főnév
  • nap, napsütés, napvilág, verőfény, verő (tájnyelvi), napsugár
  • nappal

lárma

főnév
  • zaj, hangzavar, ricsaj, zsivaj, zenebona, lármázás, zajongás, zsibongás, kiabálás, ordítozás, zsibvásár, gajd (régies), zajgás (régies), kravál (régies), zsinat (tájnyelvi), csáré (tájnyelvi), csatazaj, csataj (tájnyelvi), derendóc (tájnyelvi), zsivogás (régies)
  • veszekedés, verekedés, perpatvar, patália, hajcihő, ramazúri, ribillió, kutyalakodalom (tájnyelvi), aréna (szleng)
  • (régies): riadó, riasztás, riadalom

nyargal

ige
  • nyargalászik, vágtat, vágtázik, száguld, rohan, lohol, lovagol (régies), paripáz (régies), repeszt (szleng), tép (szleng), robog (bizalmas)

sugárzik

ige
  • fénylik, ragyog, vakít, tündöklik, csillámlik, villog, világol (régies), világít
  • megnyilvánul, kifejez
  • árad, áraszt, kibocsát, szór, emittál (szaknyelvi)
  • terjed, özönlik, ömlik

szembefordul

ige
  • szembeszáll, szembehelyezkedik, ellene fordul, ellenszegül, szembeszegül

fúrás

főnév
  • áskálódás, ármánykodás, aknamunka, intrika
  • (régies): furat, lyuk, vájat, üreg

túlsó

melléknév
  • túloldali, átellenes, szemközti, átalsó (tájnyelvi), arrólsó (tájnyelvi), átsó (tájnyelvi)

tartalékos

melléknév
  • (katona): behívható, rezervista (választékos), tarcsás (szleng)

rövidlátás

főnév
  • miópia (szaknyelvi), közellátás

repülési

melléknév
  • légi, légiközlekedési

sikkasztás

főnév
  • hűtlen kezelés, visszaélés, panama, sikítás (szleng), defraudáció (régies), maberzáció (régies)
  • lopás, eltulajdonítás, elemelés (szleng), elcsaklizás (szleng)

tapasztal

ige
  • észlel, érez, érzékel, átél, megfigyel, észrevesz, felfedez, lát, konstatál

sapkaellenző

főnév
  • napellenző, sild (bizalmas), simli (bizalmas), simléder (bizalmas)

poggyász

főnév
  • csomag, málha, bőrönd, pakk (régies), bagázs (tájnyelvi), motyó (bizalmas), útikészség, cókmók, batyu, útitáska, holmi, cucc (bizalmas), bornyú (régies)

sóhajtás

főnév
  • felsóhajtás, megkönnyebbülés
  • sóhajtozás, sóhaj, nyögés, nyöszörgés
  • (választékos): óhajtás, kívánság
  • fohász (választékos), ima

társalgó I.

melléknév
  • beszélő, csevegő