szétszór szinonimái

ige
  • széjjelszór, szerteszór, elhint, széthint, elpotyogtat, eldobál, szétdobál, széjjeldobál, elhány, széthány, széjjelhány, szétgór (tájnyelvi)
  • (pénzt): elszór, elherdál, elprédál, elver, elpazarol, elveszteget, elfecsérel, eltékozol
  • szétver, szétkerget, széjjelkerget, szétugraszt, széjjelugraszt, feloszlat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vigyázó II.

főnév
  • (régies): őr, őrszem, strázsa
  • felvigyázó, felügyelő

talár

főnév
  • palást, köpeny, köntös
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szétszór szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szelvény

főnév
  • elismervény, nyugta, kupon (idegen)
  • metszet (szaknyelvi), keresztmetszet, szegmentum (szaknyelvi), profil

sebesült

melléknév
  • megsebzett, sebes, sérült, vérző, fájó, felsértett, felhorzsolt, szárnyaszegett (madár)

röntgenez

ige
  • átvilágít, rögönyöz (tájnyelvi)

pusztán

határozószó
  • csupán, csak, csupáncsak, kizárólag, kizárólagosan, egyedül, magában véve, egymagában, csakis, merőben, tisztán, bele nem értve

szerelőcsarnok

főnév
  • gépterem, műhely, szerelőtér

tájék

főnév
  • táj, vidék, környék
  • országrész, régió

paralízis

főnév
  • (szaknyelvi): gyermekbénulás
  • bénulás, hűdés (régies), szélhűdés (régies)
  • tehetetlenség, bénultság, cselekvőképtelenség

övezet

főnév
  • zóna, vidék, térség, körzet, régió, sáv
  • öv, égöv
  • szektor (szaknyelvi), szféra
  • (régies): párkány, keríték (régies), korlát, pártázat

megházasodik

ige
  • megesküszik, összeházasodik, házasságot köt, örök hűséget esküszik (választékos), házasságra lép, egybekel (választékos), frigyre lép, esküvőt tart, lakodalmat ül, menyegzőt ül, bedobja a törülközőt (szleng), beadja a derekát (szleng)
  • megnősül, elvesz (valakit), feleségül vesz (valakit), nőül vesz (valakit), feleséget vesz (tájnyelvi), megfeleségesedik (tájnyelvi), papucskormány alá jut (tréfás), asszonyt vesz a házhoz (tájnyelvi)
  • férjhez megy, feleségül megy (valakihez), hozzámegy (valakihez), nőül megy (valakihez) (választékos), nejévé lesz, bekötik a fejét, főkötő alá kerül (tájnyelvi)

pelenkáz

ige
  • tisztába tesz

tanácstalan

melléknév
  • tehetetlen, határozatlan, tétovázó, tétova, habozó, zavart, zavarodott, döntésképtelen

térfogatszámítás

főnév
  • köbtartalom-számítás

házassági

melléknév
  • házastársi, hitvesi, családi, connubialis (szaknyelvi), matrimoniális (szaknyelvi), nuptialis (szaknyelvi)

visz

ige
  • hord, cipel, hordoz, hurcol, vonszol
  • vezet, kísér
  • szállít, szállítmányoz, fuvaroz
  • juttat (valahová), továbbít, küld, terjeszt
  • beoszt, berendel, beutal
  • sodor, ragad, repít, hömpölyget
  • elér (valamit), jut (valamire), megvalósít, megalkot
  • rábír, ösztönöz, sarkall, indít, hajt, késztet, rávesz, kényszerít
  • vezet, nyílik, halad (valamerre)
  • folytat, űz, gyakorol
  • irányít, igazgat, vezérel, kormányoz

utolérhetetlen

melléknév
  • elérhetetlen, felülmúlhatatlan, megismételhetetlen, utánozhatatlan, összehasonlíthatatlan, páratlan, egyedülálló, párját ritkító, rendkívüli, kimagasló, non plus ultra (idegen), tökéletes, ideális

szétválogat

ige
  • osztályoz, csoportosít, szortíroz (bizalmas)
  • kiválogat, elkülönít, megrostál

szelel

ige
  • átjár, átenged, huzata van
  • szelet csap
  • (tájnyelvi): szellent, púzik (bizalmas), elszólja magát (tréfás), fingik (durva)
  • (szleng): szökik, iszkol, eltűnik, elszelel
  • rostál, megtisztít, palol (tájnyelvi)

szörnyszülött

főnév
  • torzszülött, korcs, szörnyszülemény

úrfi

főnév
  • ifiúr, fiatalúr, uracska

színültig

határozószó
  • tele, színig, csordultig, telis-tele, csurranásig (tájnyelvi), színest (tájnyelvi), zsúfolásig

serceg

ige
  • sistereg, sustorog, recseg, zsizseg (tájnyelvi), sustorékol (tájnyelvi)
  • pattog, ropog, perceg (tájnyelvi)

szűk körű

melléknév
  • részleges, helyi, partikuláris (idegen)
  • baráti, rokoni
  • exkluzív, zártkörű

útján

névutó
  • segítségével, közreműködésével, közbenjárásával, közvetítésével, által, keresztül, révén, árán, igénybevételével