szélesít szinonimái

ige
  • bővít, tágít, nagyít, nagyobbít
  • növel, terjeszt, gyarapít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beperel

ige
  • pert indít, feljelent, bepanaszol, bevádol, bebírósít (tájnyelvi)

számlap

főnév
  • cifferblatt (bizalmas), óralap
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szélesít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szakirodalom

főnév
  • irodalomjegyzék, irodalom, könyvészet, bibliográfia

rohan

ige
  • fut, szalad, siet, üget, száguld, rohangál, vágtat, robog, viharzik, lohol, iramlik, szedi a lábát, nyaka köré szedi a lábát, nyaka közé kapja a lábát, nyargal, iszkol, spurizik (szleng), sprintel (bizalmas), tép (szleng), söpör (bizalmas), repeszt (szleng), rongyol (szleng), teker (szleng), rúgtat (tájnyelvi) Sz: talpa sem éri a földet; úgy megy, mint a veszett állat; megy, mint a szélvész; úgy szalad, mint akit ostorral vágnak
  • (idő): múlik, repül, száll

repülés

főnév
  • szállás, szárnyalás, repdesés
  • aviatika (szaknyelvi), légi közlekedés, repüléstan
  • suhanás, rohanás, száguldás

polgárság

főnév
  • (régies): burzsoázia, középosztály, harmadik rend (szaknyelvi), purgerség (tájnyelvi)
  • városlakók, lakosság
  • polgárjog

szárnyvonal

főnév
  • mellékvonal, mellékút, vicinális (régies)

szófogadatlan

melléknév
  • engedetlen, fegyelmezetlen, rakoncátlan, makrancos, vásott, pajkos, kezelhetetlen, ellenszegülő, ellenálló, zabolátlan, rossz, neveletlen

összehajt2

ige
  • teker, göngyölít, összegöngyöl, összerétel (tájnyelvi), összegöngyölít, hajtogat, rétegez, behajt

ördögcérna

főnév
  • elevengát (tájnyelvi), lícium, semfűsemfa (tájnyelvi)

megagitál

ige
  • meggyőz, rábeszél, rávesz, megnyer, beszervez

pallos

főnév
  • hóhérpallos, hóhérbárd, bárd, nyakazó, bakóbárd (régies), kard (régies)

szökevény

főnév
  • dezertőr, menekülő

tartomány

főnév
  • országrész, vidék, provincia, terület, régió, birodalom
  • (tájnyelvi): birtok

hangaőszirózsa

főnév
  • fátyolvirág, menyasszonyfátyol, mirtuszaszter

vérhas

főnév
  • dizentéria (szaknyelvi)

tuskó

főnév
  • fatönk, tönk, tőke, böcek (tájnyelvi), csutak (tájnyelvi), dücskő (tájnyelvi), babura (tájnyelvi), bucsak (tájnyelvi), tücskő (tájnyelvi)
  • (jelzőként): fajankó, mamlasz, tökfej
  • bárdolatlan, iskolázatlan
  • öntecs (szaknyelvi), fémtömb

széljegyzet

főnév
  • jegyzet, észrevétel, annotáció (szaknyelvi), glossza, kommentár, ceruzaforgács (régies)

szaglik

ige
  • szagot áraszt, szagzik (tájnyelvi), bűzlik, szagot ad, szaga van, szagosodik, bomlik, áporodik, illatozik (pejoratív)

szétzúz

ige
  • széttör, összetör, összezúz
  • szétroncsol, összeroncsol
  • megsemmisít, elpusztít, tönkrever, lerombol
  • megcáfol, megbírál

tudományszak

főnév
  • szaktudomány, tudományág, tudományterület, diszciplína

szemölcs

főnév
  • bibircsók (tájnyelvi), lencse, verruca (szaknyelvi), bibircsó (tájnyelvi), borsóka (tájnyelvi)

rosszul

határozószó
  • cefetül, kutyául, ebül, gyöngén, balul, csehül, rútul, cseszettül (tájnyelvi), sehogy se (tájnyelvi)
  • helytelenül, tévesen, hibásan, alaptalanul, hamisan

szintézis

főnév
  • összefoglalás, összegezés, summázat

turista

főnév
  • túrázó, kiránduló, természetjáró, gyalogutazó (régies)
  • országjáró, világjáró, utazó