tartomány szinonimái

főnév
  • országrész, vidék, provincia, terület, régió, birodalom
  • (tájnyelvi): birtok

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dédszülő

főnév
  • dédi, dédszüle (tájnyelvi), öregszüle (tájnyelvi), igenöregszüle (tájnyelvi)

bizonyítható

melléknév
  • igazolható, kimutatható, a valóságnak megfelelő, az igazságnak megfelelő, igaz, tényszerű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tartomány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

takarékbetét

főnév
  • bankbetét

szavahihető

melléknév
  • megbízható, hiteles, komoly, korrekt, igazmondó, őszinte, jellemes, embere szavának

szakirodalom

főnév
  • irodalomjegyzék, irodalom, könyvészet, bibliográfia

rövidtávfutó

főnév
  • vágtázó, sprinter (idegen)

tányéroz

ige
  • gyűjt, kéreget, kunyerál, koldul, tarhál (szleng)

tipp-topp

melléknév
  • kifogástalan, tökéletes, elsőrangú, kiváló, nagyszerű, remek
  • csinos, elegáns, tetszetős, szemrevaló, bájos, takaros, ízléses
  • nett, tiszta

pult

főnév
  • bolti asztal, elárusítóhely, kiszolgálóasztal
  • pulpitus, kottatartó állvány, olvasóállvány
  • italpult, söntés, kármentő (régies)

pöffeszkedik

ige
  • páváskodik, hivalkodik, henceg, kevélykedik, kidülleszti a mellét, feszít, fontoskodik, döngeti a mellét, nagyzol, kérkedik, dölyfösködik, adja a nagyot (bizalmas), proccol (bizalmas), dikheckedik (tájnyelvi), fúvászkodik (tájnyelvi), hámfárolódik (tájnyelvi), fújja a pofáját (tájnyelvi)

messzely

főnév
  • icce

ránc

főnév
  • gyűrődés, redő, (arcon) szarkaláb, hajtás, hajték (régies), pliszé, berakás, rakás, gyürök (tájnyelvi), tűrés (tájnyelvi)
  • barázda, árok, rovátka, rovat (régies)

tolvaj

melléknév, főnév
  • enyveskezű (bizalmas), lopós, kleptomániás, szarka, balkörmű (tájnyelvi), hollótermészetű (tájnyelvi), hosszúkörmű (tájnyelvi), félkézkalmár (régies), hosszú kezű, ragadós kezű, kezeragadó (tájnyelvi), zsebmetsző, zsebes (szleng), rajzoló (szleng), szajrés (szleng), trombitás (szleng) Sz: a szegek is megijednek a falban, ahova a lábát beteszi; amit a két szeme meglát, a keze ott nem hagyja; apjáról semmi sem maradt, maga sem keresett semmit, mégis dúsgazdag; egyben felveszi, ami láb alatt van; elcsípi, amire talál; elkanyarít mindent; ellopná az oltárról a terítőt is; kilopná a tehénből a borjút; korpája sincs, mégis lisztet árul; más keresményén hízik; még álmában is keríti a marhát; napnyugati kereskedő; pénz nélkül vesz a vásárban; semmit a helyén nem hagy; szeg is reszket a falban előtte; szurkos kezű kolompárnak fia; szurkos a körme; szurok van a hóna alatt; tud pénz nélkül vásárolni; úgy lop, mint a tűz

tüszköl

ige
  • tüsszög, tüsszent, prüszköl, prüsszög, hapcizik, tüszkölődik (tájnyelvi), trüszköl (tájnyelvi)
  • (régies): kapálózik, kapálódzik, tiltakozik, panaszkodik, bosszankodik, neheztel, mérgelődik

igazoltat

ige
  • (váltót) óvatol (régies)

vészmadár

főnév
  • viharmadár
  • halálmadár, kuvik, csuvik (régies), kukurém (tájnyelvi)

tasak

főnév
  • zacskó, papírzacskó, stanicli (bizalmas)
  • zsák, szatyor
  • pofazacskó

taccsbíró

főnév
  • (szaknyelvi): partjelző, partbíró, vonalbíró

terített

melléknév
  • megrakott

veretes

melléknév
  • patinás, antik, értékes

tehet

ige
  • csinálhat, végezhet, intézhet, cselekedhet, művelhet, elkövethet
  • helyezhet, rakhat, pakolhat

szektor

főnév
  • ág, ágazat
  • épületrész, épületszárny, ála (szaknyelvi)
  • munkaterület, hatáskör
  • övezet, kerület, régió

testvér

főnév
  • édesegy (tájnyelvi), testvérke, kistestvér, vér (választékos), egyvér (régies), édestestvér, vértestvér, atyafi (régies), tesó (szleng)
  • (bizalmas): felebarát, embertárs, atyafi (tájnyelvi), feletárs (régies), rokonfél (régies)
  • fráter, barát, szerzetes

vész2

főnév
  • (régies): vihar, szélvész, égiháború
  • veszedelem, veszély
  • katasztrófa, kár, istenverése, vég, romlás, szerencsétlenség, megpróbáltatás, csapás, nyomorúság, pusztulás
  • betegség, kór, járvány, ragály