sorban szinonimái

határozószó
  • egymás után, rendre, egyik a másik után
  • sorrendben, időrendben, sorjában, szerről szerre

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kerít

ige
  • körülfog, körülvesz, gyepűz, karóz, rácsoz, karít (tájnyelvi), kertel, sövényel, sövényez, rekeszel
  • szegélyez, határol, korlátol
  • (tájnyelvi): kört alkot
  • (tájnyelvi): terít, borít
  • felhajt, felhajhász (tájnyelvi), felhajszol (bizalmas), szerez, előteremt, kaparint
  • lop, rabol, elemel

cseng, csöng

ige
  • csilingel, szól, hangzik, visszhangzik, peng, zeng, bong (választékos), berreg, csörög, csendül, zendül, cseneg (tájnyelvi), cseng-beng (tájnyelvi), csinglingiz (tájnyelvi), cafog (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sorban szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sebességváltó

főnév
  • sebváltó (bizalmas)

raboskodik

ige
  • ül (bizalmas), be van börtönözve, le van csukva, rabságban van, börtönben ül, hűvösön van, hűsöl (szleng)

pribék

főnév
  • hóhérsegéd
  • porkoláb (régies), pandúr, fogdmeg (régies)
  • semmirekellő, jöttment, elvetemült, aljas (ember)
  • (régies): útonálló, zsivány (régies), rabló
  • (régies): áruló, hitszegő

pálos

melléknév, főnév
  • pálos rendi, paulinus (régies), fehér barát

simítás

főnév
  • (szaknyelvi): egyengetés, glettelés
  • (szaknyelvi): finomítás
  • csiszolás
  • (tájnyelvi): vasalás, mángorlás

szárnyaszegett

melléknév
  • sebesült, sérült
  • letört, csalódott, levert

odaken

ige
  • ráken, fölken, odamázol, hozzátöröl
  • (bizalmas): odaüt, ráüt, odasóz (bizalmas)
  • (bizalmas): odavág, nekilök

nyom2

főnév
  • lábnyom, lépés, kerékvágás, nyomdok, jel, bélyeg, csapás, csapa (tájnyelvi), pont, folt, petty, pecsét, rajzolat
  • maradvány, jel, hely, árnyék, emlék, ismertetőjegy, reziduum (szaknyelvi), eredmény, bizonyíték, tanújel, lelet

leszámít

ige
  • levon, leszámol, csökkent, enged, elvesz
  • kivon
  • figyelmen kívül hagy, eliminál

orgyilkos

főnév
  • bérgyilkos, brávó (régies), sicarius (régies), asszaszin (régies)

szélhámos II.

főnév
  • sarlatán, svihák (bizalmas), svindler (bizalmas), kókler (bizalmas), fezőr (idegen), sipista (régies), csélcsapó (régies), gazfickó, csirkefogó, imposztor, kalandor, gazember, iparlovag
  • házasságszédelgő, hozományvadász

szociális

melléknév
  • társadalmi, közösségi
  • népjóléti, kommunális, anyagi

gránátalma

főnév
  • pomagránát (régies)

ültet

ige
  • hellyel kínál, leültet
  • (hivatalba): iktat, beiktat, helyez
  • keltet, kotoltat, fészekre ültet
  • palántáz, palántál, plántál (régies), tűzdel, pikíroz (szaknyelvi), veteményez, vet, telepít, dugványoz
  • olt, elhint
  • (járműre): helyez, tesz, feltesz, felrak

tetőfok

főnév
  • tetőpont, csúcspont, csúcs, netovábbja (valaminek), teteje (valaminek)
  • csúcsérték, forrpont
  • maximum
  • zenit (szaknyelvi), delelő (választékos)(szaknyelvi)

sorozás

főnév
  • behívás, sorozat (régies), toborzás (régies), újoncozás (régies), verbuválás (régies), állítás (régies), asszentálás (régies)

sarlatán

főnév
  • kuruzsló, áltudós, csodadoktor, felcser, vajákos (régies), bűbájos (régies), csodaszerárus (régies)
  • szemfényvesztő, szélhámos, szédelgő, csaló, kókler, svihák (bizalmas)

szakajtó

főnév
  • kenyérkosár, kas, szakajtókosár, zsompor (tájnyelvi), szakasztó (tájnyelvi), véka (tájnyelvi)

termelő

melléknév, főnév
  • gyártó, előállító, termesztő, gazdálkodó, feldolgozó, összeállító, alkotó, produkáló, produktív

stáció

főnév
  • szakasz, fejlődés, fok
  • mozzanat
  • (régies): állomás, útszakasz
  • pihenő

ráhibáz

ige
  • eltalál, rájön, rábukkan, rátalál, beletalál, ráakad, kitalál, beletrafál (bizalmas), elevenére tapint

számbeli

melléknév
  • számszerű, szám szerinti, numerikus (szaknyelvi), számokból álló, szám szerint való

tét

főnév
  • kockázat, rizikó, veszély, reszkír (szleng)
  • tétel, tétemény (régies)