sötétség szinonimái

főnév
  • sötét, este, éjszaka, éjjel, éj (választékos)
  • árnyék, árny, homály
  • butaság, tudatlanság, műveletlenség, korlátoltság, tanulatlanság, kulturálatlanság, elmaradottság
  • gonoszság, embertelenség, elvetemültség, aljasság, galádság
  • komorság, levertség, csüggedtség, reménytelenség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

építőmunka

főnév
  • építés, építkezés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sötétség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

semelyik

névmás
  • egyik sem, egyik se, semék (tájnyelvi)

rágalmazó

melléknév
  • becsmérlő, gyalázkodó, gyalázó, ócsárló, bántó, rosszmájú, becsületsértő, befeketítő, pocskondiázó, hírnévrontó, szitkos (régies), emberszóló (régies), mardosó (régies), patvaros (régies), becsületrabló (régies), csetres (tájnyelvi), cserfes (tájnyelvi), viperanyelvű (választékos)

propagandaosztály

főnév
  • reklámfőnökség, PR-osztály

papírgalacsin

főnév
  • papírgaluska (bizalmas)

slampos

melléknév
  • rendetlen, gondozatlan, ápolatlan, elhanyagolt, lompos, trehány, zilált, pacuha (tájnyelvi), toprongyos, ízléstelen, trampli (durva), topis (szleng), slendrián

szédítő

melléknév
  • kábító, bódító, mákonyos (régies)
  • szédületes, kápráztató, elvakító, rendkívüli, elképesztő, lenyűgöző, mámorosító

ok

főnév
  • előidéző, előzmény, forrás, eredet, kútfő
  • indok, indíték, indítóok, megokolás, motívum, rugó
  • ürügy, szín (régies), örv (régies), kifogás
  • alap
  • háttér

nyugodt

melléknév
  • zavartalan, békés, mozdulatlan, szelíd, nyugalmas, nyugodalmas, csendes, háborítatlan, halk, lecsitult, békeszerető
  • sima, lassú, tempós, ráérős, komótos (bizalmas)
  • aggálytalan, gondtalan, kellemes, biztos, derült
  • szenvedélymentes, indulatmentes, kiegyensúlyozott, flegmatikus, flegma (bizalmas), hidegvérű, izgalomtól mentes, tompa, érzéketlen, rendületlen, szenvtelen, nyugis (bizalmas), sztoikus, apatikus, magabiztos Sz: vasból vannak az idegei; kötélből vannak az idegei; nem jön ki a sodrából

letörik

ige
  • letöredezik, leválik, leesik, elrogyázik (tájnyelvi)
  • elkedvetlenedik, elcsügged, kedvét veszti, lehangolódik, elszontyolodik, lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), elkeskenyedik (bizalmas), elanyátlanodik, elszomorodik, elbúsul, reményét veszti, elhagyja magát, elkámpicsorodik, elkeseredik, nekibúsul, kétségbe esik, elbúsulja magát (tájnyelvi)

ostorcsapás

főnév
  • korbácsütés

személyazonosság

főnév
  • identitás, kilét

szomszédos

melléknév
  • határos, közeli, közellevő, környező, megyés (tájnyelvi)

gyakori

melléknév
  • ismétlődő, meg-megújuló, többszöri, sokszori, sűrű, sorozatos, rendszeres, visszatérő, mindennapos, szüntelen, állandó
  • elterjedt, általános, megszokott, közönséges, közkeletű, kurrens, szokványos, elfogadott, bevett, frekventált

ütőér

főnév
  • verőér, artéria (szaknyelvi), ütér (régies), élőér (tájnyelvi), élőín (tájnyelvi)
  • (választékos): főútvonal

tipegő

főnév
  • kezeslábas, rugdalódzó, rugi (bizalmas), totyogó

spanyolviasz

főnév
  • pecsétviasz

segédkezik

ige
  • segít, segítséget nyújt, közbenjár, segítségére van, asszisztál, szekundál (régies), közreműködik

szállítmány

főnév
  • rakomány, fuvar, transzport (bizalmas), teheráru, áruküldemény, teherfuvar
  • terhelés, súly, tereh (régies)

testedzés

főnév
  • testgyakorlás, sport, torna, testnevelés

súg-búg

ige
  • sugdolózik, összebeszél, összesúg, sugdos, súgdogál, susog, susog-pusog (tájnyelvi), sugdosódik (tájnyelvi), suttog-buttog, susmog (tájnyelvi), susmusol (bizalmas)
  • forral, pletykál

ramazúri

főnév
  • felfordulás, kavarodás, ribillió, zűrzavar, zrí (szleng), lárma, zsivaj, grimbusz (szleng), balhé (bizalmas), hepaj (bizalmas), kravál (régies), hűhó, jelenet, cirkusz, veszekedés
  • mulatozás, csendháborítás

szántszándékkal

határozószó
  • készakarva, akarattal, eltökélve, tudatosan, szándékosan, direkt

tilalmas I.

melléknév
  • tiltott, tilos, tilalmazott (régies), illicit (idegen)