református szinonimái

melléknév, főnév
  • protestáns, kálvinista, helvét (régies), lóformátus (tréfás, régies), kálomista (régies), csancsó (tájnyelvi), vastagnyakú, egyoltáros, keresztyén

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felgöngyölít, fölgön

ige
  • felteker, felcsavar, felsodor, feltekercsel, felcsévél, felgombolyít
  • felderít, leleplez, kiderít, megfejt, megold, kinyomoz, tisztáz, felszínre hoz, felszámol

fájdít

ige
  • fájlal, fájást érez, sajdít, fájít (tájnyelvi), sajdol (tájnyelvi), sajnál (tájnyelvi), bán
  • panaszkodik, panaszol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a református szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

rablás

főnév
  • fosztogatás, lopás, tolvajlás, zsákmányolás, eltulajdonítás, kifosztás, zabrálás (szleng), kalózkodás (régies), prédálás (régies), zsiványság (régies), útonállás (régies), furtum (régies), banditizmus, huliganizmus (idegen), markecolás (szleng), meló (szleng), rabi (szleng)
  • (szaknyelvi): csere (kártyában)

pancsol

ige
  • lubickol, fürdik
  • pacskol (bizalmas), fröcsköl, locspol, locskol, lötyfötöl, lözsböl, lucskol, pacsál (tájnyelvi), pocsog (tájnyelvi), lepcsel (tájnyelvi)
  • (pejoratív): (ételt) kotyvaszt, készít
  • pepecsel, piszmog, tesz-vesz
  • (bort): vizez, hígít, hamisít
  • (tájnyelvi): pazarol, tékozol

összesereglik

ige
  • egybesereglik, csoportosul, összegyűlik, összejön, összeszalad, összecsődül, összetódul, gyülekezik, összeverődik

nyugszik

ige
  • pihen, fekszik, hever, alszik, szunnyad, rostokol (választékos), letelepszik, lazít
  • delel, sziesztázik
  • örök álmát alussza (választékos), porlad (választékos)
  • lemegy, leszáll, leáldoz
  • alapszik (valamin), alapul, támaszkodik, gyökerezik, keletkezik, épül

rangfokozat

főnév
  • rang, rendfokozat, fokozat, sarzsi (bizalmas)

rúgás

főnév
  • billentés
  • kíméletlenség
  • bántás, sértés

mosnivaló

főnév
  • szennyes, cula (tájnyelvi)

miniszteri

melléknév
  • miniszteriális (idegen)

kövezet

főnév
  • burkolat, kőburkolat, kockakő, macskakő (bizalmas), flaszter (régies)

művész

főnév
  • művészember, alkotó
  • bohém
  • mester, virtuóz

saroglya

főnév
  • taliga, targonca
  • (régies): hordágy
  • gyaloghintó (régies)

súlydobó

főnév
  • súlylökő (szaknyelvi), súlyvető

festészet

főnév
  • festés, festőművészet (választékos), piktúra (régies)

tisztelt

melléknév
  • nagyérdemű, nagyra becsült, nagybecsű, becses, tiszteletben álló, elismert, érdemes, respektált

szőkeség

főnév
  • szöszi, szöszke

régész

főnév
  • archeológus, régiségbúvár (régies)

puskalövés

főnév
  • tüzelés, puskatűz, durrogás

robbanómotor

főnév
  • belső égésű motor, expanziós motor

szolgálati

melléknév
  • hivatalos, hivatali(bizalmas)

rendíthetetlen

melléknév
  • megingathatatlan, tántoríthatatlan, megrendíthetetlen, sziklaszilárd, szilárd, erős, biztos, stabil, törhetetlen, hajlíthatatlan, hajthatatlan, határozott, elhatározott, eltökélt, elszánt, céltudatos, kérlelhetetlen, következetes, kőkemény, állhatatos, rettenthetetlen
  • makacs, csökönyös, nyakas, megátalkodott, konok, kitartó, önfejű, keményfejű

parasztság

főnév
  • földnépe (régies), pórnép (régies), falusiak
  • (pejoratív): faragatlanság, bárdolatlanság, csiszolatlanság, pallérozatlanság, bugrisság, bunkóság

rosszalló

melléknév
  • helytelenítő, elítélő, bíráló, kedvezőtlen, megbélyegző, feddő, szemrehányó, pejoratív

szóváltás

főnév
  • összeszólalkozás, összetűzés, összezördülés, összekülönbözés, vita, veszekedés, perlekedés, civakodás, civódás, disputa (régies), összekoccanás, szócsata, szópárbaj, polémia, purparlé (bizalmas), szóvita (régies), vitatkozás, nézeteltérés, perpatvar
  • (régies): párbeszéd, beszélgetés