kövezet szinonimái

főnév
  • burkolat, kőburkolat, kockakő, macskakő (bizalmas), flaszter (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

búcsúztató

főnév
  • gyászbeszéd, nekrológ, halotti beszéd, parentáció (régies), sírbeszéd, megemlékezés, emlékbeszéd
  • búcsúbeszéd
  • temetés

elhesseget

ige
  • elhajt, elzavar, elriaszt, elijeszt, elkerget, elűz
  • (gondolatot): elűz, elhárít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kövezet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

koromfekete

melléknév
  • szénfekete, szurokfekete, éjfekete, ébenfekete, hollófekete, koromsötét, vaksötét, szuroksötét, éjsötét

kiég

ige
  • elég, elfogy, elhasználódik
  • kialszik
  • kihűl
  • kilyukad, tönkremegy
  • kivágódik, kicsapódik, kiolvad, kimegy
  • megsemmisül, porig ég, a tűz martaléka lesz
  • (növény): kiszárad, kisül, kiperzselődik, elszárad, elsül (tájnyelvi)
  • elfásul, közönyös lesz
  • kiapad, kivész

kétkedik

ige
  • kétkedik, kételye támad, kétell, tamáskodik, hitetlenkedik, kéteskedik (tájnyelvi), kétségeskedik (régies), megkérdőjelez, vitat, kétségbe von, bizalmatlankodik, aggályoskodik, kötve hiszi
  • bizonytalankodik, tétovázik, ingadozik, határozatlankodik, habozik, hezitál

jeremiád, jeremiáda

főnév
  • panaszdal, siralomének, siratóének
  • panasz, siránkozás

körkörös

melléknév
  • koncentrikus (szaknyelvi)

látogató

főnév
  • vendég, hospitáló (idegen), vizitelő (régies), vizitátor (tájnyelvi)
  • látogatás, vizitálás (tájnyelvi)

tiszteletlen

melléknév
  • neveletlen, szemtelen, pimasz, orcátlan, udvariatlan, tapintatlan, modortalan, faragatlan, illetlen, arcátlan, cinikus, kekk (bizalmas), impertinens (régies), arrogáns, kegyeletsértő, szentségtörő

hulla

főnév
  • holttest, porhüvely, tetem, dög, kadáver (idegen)
  • (szleng): részeg, mólés (szleng), siker (szleng), tintás (szleng)
  • fáradt, holtfáradt, kimerült, elcsigázott, megviselt, kidöglött (durva), dögfáradt (szleng), kiakadt (szleng), lerobbant (szleng), rozzant (szleng), totálkáros (szleng)

homályos

melléknév
  • árnyékos, félárnyékos, árnyas, sötétlő, sötét, szürkülő, alkonyuló, borongós, borús, borult, fénytelen, ködös, felhős
  • átlátszatlan, fátyolos, matt, fakó, tompa, zavaros, pöszmőtés (tájnyelvi)
  • bizonytalan, zavaros, kétes, gyanús, nyugtalanító, tisztázatlan, rendezetlen, megfejthetetlen, misztikus, ezoterikus (szaknyelvi), obskúrus (régies), kaotikus
  • burkolt, érthetetlen, leplezett, pontatlan, meghatározhatatlan, dodonai

felforr, fölforr

ige
  • felfő, megfő, felhevül, felbuggyan, felrottyan, felbuzog, fellobban, felbizzsen (tájnyelvi), felfottyan (tájnyelvi)
  • átforrósodik, fölhevül
  • (régies): felfortyan, mérgelődik, felduzmad (tájnyelvi)

igazolás

főnév
  • tanúsítvány, igazolvány, bizonylat, bizonyítvány, attesztáció (idegen), legitimáció (szaknyelvi), certifikátum (idegen), elismervény, okirat, okmány, oklevél, írás, flepni (szleng)

lefoglal

ige
  • leköt, biztosít, fenntart, rezervál, megrendel, leelőlegez, lefoglalóz, lestoppol (bizalmas)
  • igénybe vesz, elfoglal, bitorol
  • kisajátít, szanál, elkoboz, rekvirál, konfiskál (régies), zárol, zár alá vesz, zálogol (régies), szekvesztrál (régies)

lódít

ige
  • dob, vet, lök, taszít, taszajt (tájnyelvi), toszít (tájnyelvi), kandarít (tájnyelvi), lendít, repít, röpít, hajít, hajint (tájnyelvi), vág, csap
  • füllent, nagyokat mond, háryjánoskodik, hazudik, hazudozik, tódít, hantáz (bizalmas), gurít (bizalmas), linkel (szleng), anzágol (bizalmas)
  • (tájnyelvi): szalaszt, szalajt, futtat, ugraszt, meneszt, küld, indít, utasít

áruhiány

főnév
  • mankó (régies)

nagybeteg

melléknév
  • súlyos beteg, nyavalyás (régies), félholt, dögrováson van (durva)

megrögzött

melléknév
  • állandósult, javíthatatlan, konok, megátalkodott, orvosolhatatlan, helyrehozhatatlan
  • hírhedt, notórius, hétpróbás, cégéres
  • (alkoholista): idült, krónikus
  • szenvedélyes, elszánt, eltökélt, hajthatatlan, makacs, merev, nyakas, önfejű, keményfejű, kérlelhetetlen, begyepesedett, akaratos, nyakaskodó
  • (szokás): bevett, megcsontosodott, régi

közbeeső

melléknév
  • közbenső, közbülső, középső, közben levő
  • közbeiktatott

korbácsol

ige
  • ver, ostoroz
  • űz, hajt, kerget
  • felzaklat, felizgat

különnemű

melléknév
  • különféle, különfajú, különfajta, másféle, másfajta, más-más jellegű, különböző, diszparát (idegen), heterogén
  • másnemű

megnyugvás

főnév
  • megállapodás, megpihenés, beletörődés, rezignáció, elégültség, megelégedés, elégedettség, nyugalom, béke, rend, megbékülés, csillapodás, megkönnyebbülés, enyhülés

közölnivaló

főnév
  • közlendő, mondanivaló

kifordít

ige
  • kifelé fordít, kiserít (tájnyelvi)
  • kiborít, feldönt, felfordít, felbillent
  • kiönt, kidönt
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • felszínre hoz, kiszánt, feltúr
  • félremagyaráz, elferdít, kiforgat

lakomázik

ige
  • vendégeskedik, bankettezik
  • lakmározik, eszik-iszik, falatozik, dőzsöl, tobzódik, hasát tömi, agyonzabálja magát (szleng), bepakol (szleng), bezabál (durva)

megrendülés

főnév
  • megdöbbenés, döbbenet, megrázkódtatás, gyász, megrökönyödés, elképedés, konsternáció (idegen), perplexitás (idegen), megbotránkozás
  • meghatódás, megindultság