rámered szinonimái

ige
  • rábámul, rámereszti szemét, ránéz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zengő

melléknév
  • éneklő, daloló, zengedező (választékos)
  • csengő, csilingelő, dallamos
  • érces, harsogó, harsány, hangzatos, éles, metsző, telt, erőteljes, messze hangzó, öblös, zengzetes

tekervényes

melléknév
  • kacskaringós, tekergős, cikornyás, kanyargós, girbegurba, girbegörbe (bizalmas), csavargós, csavarforma, tekergő, kígyózó, szerpentines, bodor (tájnyelvi), csinkirgós-csankargós (tájnyelvi)
  • csavaros, furfangos, ravasz, rafinált, körmönfont
  • körülményes, bonyolult, komplikált, összetett, szövevényes, bonyolított, összekuszált, zavaros, nyakatekert, kacifántos, kibogozhatatlan, zagyva
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a rámered szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

proletár

főnév
  • bérmunkás, bérrabszolga, munkás
  • proli (pejoratív), szegényember, nincstelen, kisember

összevéve

határozószó
  • összesen, mindösszesen, összegezve, summa summarum (idegen), együttesen, együttvéve, összevissza (bizalmas), kurz und gut (idegen)

ősz2

főnév
  • lombhullás, lombhullatás, indián nyár, vénasszonyok nyara, aranyősz

nyel

ige
  • lenyel, fal, faldos (tájnyelvi), töltöz (régies)
  • habzsol, faldoklik (régies)
  • magába fojt, tűr
  • belélegez, beszív, befogad

ráér

ige
  • ideje engedi, időmilliomos, piszlingöl (régies) Sz: siet, mint a megkötözött marha; úgy siet, majd lefekszik

romantikus

melléknév
  • regényes, vadregényes, kalandos, meseszerű, meglepő, délibábos
  • ábrándos, ábrándozó, álmodozó, érzelmes, szentimentális, fellegjáró, holdvilágos (régies)
  • érzelgős

mire

határozószó
  • amikorra
  • és erre

messziről

határozószó
  • távolról, messzinnen (tájnyelvi)

köpeny

főnév
  • köpönyeg, felsőkabát, felöltő, lebernyeg, körgallér, pelerin, vállravető, palást, tóga (régies), plundra (régies), malaclopó (tréfás), mantil (régies), ebenlógó (tájnyelvi), kacagány (régies)
  • (szaknyelvi): gumiabroncs, autógumiburok, autógumi
  • köntös

múmia

főnév
  • holtaszat (régies), tetemváz (régies)
  • (pejoratív): vénség, vénember, vénasszony

rövidlátó

melléknév
  • közellátó, vaksi (bizalmas), vak, mióp (szaknyelvi), miópsz (szaknyelvi), kuksi (tájnyelvi), tyúkszemű (tájnyelvi) Sz: csak annyira lát, amennyire tapint
  • korlátolt, szűk látókörű, elvakult, szemellenzős

sőt

kötőszó
  • azonfelül, inkább, azonkívül, ráadásul, mégpedig, mi több, egyébként, még hozzá, tetejében, fejében
  • ellenkezőleg, hanem, de

felvesz, fölvesz

ige
  • felemel, felszed, összeszed, felkap, felnyalábol, felmarkol, felvellint (tájnyelvi), ölbe vesz
  • magára vesz, felölt, magára ölt, rávesz, felhúz, felránt, magára kap, magára ránt, belebújik
  • (pénzt): átvesz, felmarkol, felmar, felnyal (szleng), felgombol (szleng)
  • magába fogad, felszív, magába szív, elnyel, beiszik (valamit)
  • (szokást): eltanul
  • alkalmaz, felfogad, felbérel, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
  • filmre vesz, magnóra vesz, rögzít

testedzés

főnév
  • testgyakorlás, sport, torna, testnevelés

szóbeli I.

melléknév
  • verbális (idegen), beszélt
  • íratlan

rándul

ige
  • összehúzódik, szorul
  • ficamodik, kimarjul (tájnyelvi)
  • (valahova): kirándul, kiruccan, ugrik, megy

prioritás

főnév
  • elsőbbség, elsőség

részint

határozószó
  • részben, egyrészt, részlegesen
  • valamennyire, némiképpen, kissé

színjátszó2

főnév
  • színész, színművész, előadóművész, komédiás, aktor (régies), teátrista (régies)

réce

főnév
  • kacsa, ruca (tájnyelvi), kácsa (tájnyelvi), góca (régies)

palántál

ige
  • ültet, palántáz, plántál (régies), dugványoz

rikolt

ige
  • kiált, rikkant, rikít (tájnyelvi), rivalg (régies), kurjant, harsog, ordít, üvölt, visít, sivít, sikolt, sikít, süvölt, orgonál (tájnyelvi)

szívhallgató

főnév
  • hallgatócső, sztetoszkóp (szaknyelvi), hallócső (régies), fonendoszkóp (szaknyelvi)