posztumusz szinonimái

melléknév
  • (szaknyelvi): utószülött
  • (szellemi alkotás): hátrahagyott

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felélénkül, fölélénk

ige
  • felvidul, megélénkül, megelevenedik, felbuzdul, nekihevül, tűzbe jön, fellelkesedik, erőre kap

azáltal

határozószó
  • azzal
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a posztumusz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

petty, pötty

főnév
  • pont, folt, foltocska, szeplő, szépséglencse, lencse, bötyka (tájnyelvi), bab, paca, pecsét
  • stigma, bélyeg
  • (jelzőként): kicsiny, csepp, pici, pinduri, kevés, kicsi

óvintézkedés

főnév
  • óvó rendszabály, védő rendszabály, megelőzés

olvasó

főnév
  • rózsafüzér, szentolvasó, rozárium (régies)
  • (bizalmas): olvasóterem
  • közönség, befogadó (szaknyelvi), vevő (szaknyelvi)

nagyszabású

melléknév
  • nagy, grandiózus (választékos), nagyméretű, nagymérvű, nagyarányú, gigantikus, monumentális (választékos), lenyűgöző, impozáns, kolosszális (bizalmas), szédületes, eget verő, remek

poggyász

főnév
  • csomag, málha, bőrönd, pakk (régies), bagázs (tájnyelvi), motyó (bizalmas), útikészség, cókmók, batyu, útitáska, holmi, cucc (bizalmas), bornyú (régies)

realista

melléknév
  • reális, realisztikus (idegen), élethű, valósághű

meleg II.

főnév
  • melegség, hő, hév (választékos), hévség (régies)
  • hőenergia
  • hőség, kánikula, forróság, nyár
  • (választékos): őszinteség, szívélyesség, bensőség, meghittség, gyengédség

megszűr

ige
  • átszűr, leszűr, átszivárogtat (régies), filtrál, megtisztít, finomít, derít (szaknyelvi)
  • válogat, megszitál, megrostál
  • átereszt, általereszt, átbocsát

klíma

főnév
  • éghajlat
  • környezet, miliő, légkör, kör, atmoszféra, hangulat
  • (régies): égöv, táj, vidék

merül

ige
  • besüllyed, lesüllyed, süpped, alábukik, belemélyed, lemerül
  • tűnik, vész
  • belehatol, hatol
  • mélyed, temetkezik

rendel

ige
  • hozat, küldet, megrendel
  • leköt, lefoglaltat
  • citál, idéz, kéret, hív, hí, küld
  • beoszt, alárendel
  • (régies): elrendel, előír, parancsol, utasít, végez, határoz, szab
  • predesztinál (régies), meghatároz
  • felír, javasol, javall, előír
  • rendelést tart, fogad

sandít

ige
  • sandikál (bizalmas), sanda pillantásokat vet, pillantgat, pillog, sandalít (tájnyelvi), sandal (tájnyelvi)
  • kancsalít, bandzsít, kancsít (bizalmas), bandzsalít (tájnyelvi)

felettes, fölöttes II.

főnév
  • főnök, vezető, igazgató, parancsnok, elöljáró, feljebbvaló, nagyfőnök (bizalmas), góré (bizalmas), principális (régies)

tartozás

főnév
  • kötelezettség, adósság, kinnlévőség, hátralék, mínusz (bizalmas), sár (szleng)
  • obligo (idegen)
  • (valakihez): kapcsolat, viszony, kötelék

szemétlapát

főnév
  • szemeteslapát, kipiskó (tájnyelvi)

pótlólag

határozószó
  • pótlásként, kiegészítésként
  • visszamenőleg, utólag

perfektuál

ige
  • foganatosít, végrehajt, befejez, bevégez
  • megköt

rágcsál

ige
  • rág, eszeget, eszik, majszol, harapdál, ropogtat, rágicsál, csócsál (bizalmas), rágogat, nyammog (bizalmas), csumelál (tájnyelvi), dörcöl (tájnyelvi), dörcölget (tájnyelvi), korcolgat (tájnyelvi), körmög (tájnyelvi), rácskotol (régies), rőg-rág (régies), kérődzik (bizalmas)

szelel

ige
  • átjár, átenged, huzata van
  • szelet csap
  • (tájnyelvi): szellent, púzik (bizalmas), elszólja magát (tréfás), fingik (durva)
  • (szleng): szökik, iszkol, eltűnik, elszelel
  • rostál, megtisztít, palol (tájnyelvi)

professzor

főnév
  • egyetemi tanár, prof (bizalmas)
  • (régies): középiskolai tanár
  • (bizalmas): szakértő, szaktekintély, nagymenő (szleng), penge (szleng), nagyágyú (szleng), császár (szleng)

önkéntelen II.

határozószó
  • önkéntelenül, akaratlanul, szándéktalanul, ösztönösen, öntudatlan, spontán, gépiesen, véletlenül, automatikusan (idegen)

rángás

főnév
  • rángatódzás, rángatózás, vonaglás, görcs, vergődés, konvulzió (szaknyelvi), tekergés
  • (régies): földrengés

személyzet

főnév
  • legénység, apparátus
  • cselédség, szolgálattevők
  • háztartási alkalmazott