rendel szinonimái

ige
  • hozat, küldet, megrendel
  • leköt, lefoglaltat
  • citál, idéz, kéret, hív, hí, küld
  • beoszt, alárendel
  • (régies): elrendel, előír, parancsol, utasít, végez, határoz, szab
  • predesztinál (régies), meghatároz
  • felír, javasol, javall, előír
  • rendelést tart, fogad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elviselhető

melléknév
  • tűrhető, kibírható, tolerálható, meglehetős (tájnyelvi), elszenvedhető, elfogadható, megjárós (tájnyelvi), szenvedhetős (tájnyelvi)

kagyló

főnév
  • kagylóhéj
  • csigaház
  • telefonkagyló, távbeszélőkagyló, fejhallgató
  • mosdó, mosdókagyló
  • vécékagyló, vécécsésze
  • (szleng): fül, hallószerv
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a rendel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ráhárul

ige
  • ránehezedik, rászakad, rákerül, rájut, rázúdul, osztályrészül jut, feladatává lesz, kötelességévé lesz, ráháramlik (régies), rászármazik

parázs I.

főnév
  • tűz, szikra, üszök, zsarátnok (választékos), zsarát (régies), pörzs (régies), eleven szén (régies), élő szén (régies), éltűz (régies)

ötvös

főnév
  • ezüstműves, aranyműves, vésnök

odahaza

határozószó
  • otthon, idehaza (bizalmas)

rebellis

melléknév, főnév
  • lázadó, lázongó, lázadozó, zendülő, ellenálló, forradalmár, pártütő, felkelő, inszurgens (régies)
  • engedetlen, engedetlenkedő, ellenszegülő, szembeszegülő, szófogadatlan, dacos, zabolátlan, féktelen, rendbontó

sárcipő

főnév
  • kalucsni, kalocsni, gumicipő, felcipő (régies)

munkabér

főnév
  • bér, munkadíj, díjazás, fizetés, fizetség, honorárium, illetmény, járandóság, javadalmazás, juttatás, zsold (szleng), kereset, keresmény (régies), sallárium (régies)

molekula

főnév
  • részecske, korpuszkula (régies), tömecs (régies)

közíró

főnév
  • újságíró, publicista (idegen), hírlapíró

nagyszájú

melléknév
  • (pejoratív): nagyhangú, szájas (pejoratív), nyelves, hangoskodó, hetvenkedő, legénykedő, nagypofájú (durva), háryjánoskodó, kérkedő, hencegő, szájhős, handabandázó, csahos (tájnyelvi), kerepelős (tájnyelvi), szájbók (tájnyelvi)
  • véresszájú (durva) Sz: akkora a szája, mint a bécsi kapu; akkora a szája, mint egy német papucs; be nem dughatni nagy száját; elejéből választotta a nyelvét; felvágta a bába a nyelvét; ha feje befér is az ablakon, de a nyelve be nem férhetne; jól megköszörülte a bicskáját; jól megkenték a kereket, forog a kerék; kibeszélne hat papot is; külön kell a nyelvét agyonütni, ha meghal; nem hagyta az anyjában a nyelvét; nem szorult seggébe a nyelve; olyan a szája, mint egy sikátor; szomszéd határba ér a nyelve

sem

kötőszó
  • se, nem, szintén nem, nem is

szabados I.

melléknév
  • illetlen, feslett, féktelen, kicsapongó, zabolátlan, könnyűvérű, laza erkölcsű, léha, ledér, erkölcstelen, gátlástalan
  • szókimondó, sikamlós, vulgáris
  • (régies): emancipált (idegen), felszabadított

fiók

főnév
  • rekesz, fach (bizalmas)
  • postafiók
  • fióküzlet, filiálé (régies), leányvállalat, kirendeltség, lerakat
  • (tájnyelvi): ablakszem
  • (tájnyelvi): fióka, kölyök

tombol

ige
  • őrjöng, toporzékol, rúgkapál, tör-zúz, háborog, viharzik, tajtékzik, dúl-fúl
  • mulatozik, tivornyázik
  • (természeti jelenség): dühöng, pusztít, dúl
  • tetőfokára hág

szurok

főnév
  • kátrány, bitumen, aszfalt

rendetlenkedik

ige
  • hancúrozik, haszontalankodik, rosszalkodik, helytelenkedik, rajcsúroz (bizalmas), riháncol, dévajkodik, nem fogad szót, hebehurgyáskodik Sz: rossz fát tesz a tűzre
  • (belső szerv): kellemetlenkedik

rafinált

melléknév
  • kifinomult, túlfinomodott, finomkodó, kényes, keresett, csiszolt, árnyalt, előkelő, exkluzív, választékos, pallérozott, árnyalatos (választékos)
  • ravasz, cseles, furfangos, agyafúrt, ügyes, ügyeskedő, szélhámos, hétpróbás, körmönfont, dörzsölt (bizalmas), rafinírozott (régies)
  • (szaknyelvi): megtisztított, finomított, minőségi

rossz II.

főnév
  • hátrány
  • lesújtó hír, kedvezőtlen vélemény, ítélet, rágalom
  • (tájnyelvi): fájdalom, betegség
  • gonosz lélek, ördög, sátán
  • gonosz ember, némber, cafka (szleng), bűnös
  • gonosztett, gaztett, rosszakarat, rosszindulat
  • bűn, vétek

szökdécsel

ige
  • szökdel, szökdös (tájnyelvi), ugrándozik, ugrál, ugrabugrál, fickándozik

részleges

melléknév
  • korlátozott, parciális (idegen), partikuláris (idegen), részbeni, rész, részlet
  • hiányos, csonka
  • szűk körű

párviadal

főnév
  • párbaj, bajvívás, duellum (régies), bajviadal (régies)
  • küzdelem, összecsapás, mérkőzés
  • csetepaté, tusakodás, tusa

rugdos

ige
  • rugdal, rugdoz (tájnyelvi)
  • rugdalódzik, rúgkapál, rúg

szubvencionál

ige
  • támogat, segít, működtet, patronál, pártfogol, pénzel, segélyez, dotál, finanszíroz, szponzorál, menedzsel