paprika szinonimái

főnév
  • zöldpaprika
  • pirospaprika, fűszerpaprika, magyarbors (tájnyelvi), őrölt paprika, törökbors (tájnyelvi), pogánybors (tájnyelvi), vörösbors (tájnyelvi), csili (idegen)
  • harag, düh, pulykaméreg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megenged

ige
  • engedélyez, beleegyezik, lehetővé tesz, jóváhagy, helybenhagy, hozzájárul, megad, felhatalmaz, meghatalmaz, autorizál (idegen)
  • ráhagy, rááll, kötélnek áll, eltűr, tolerál, elnéz (valakinek, valamit)
  • elfogad, elismer
  • megnyit, kienged, meglazít, kilazít, megereszt, kitágít
  • (tájnyelvi): felenged, megenyhül, megbocsát

gondozott

melléknév
  • ápolt, rendes, rendezett, rendben tartott, takaros, tiszta, nett (bizalmas), jó karban levő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a paprika szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

összehord

ige
  • halomba hord, felhalmoz, összeszed, összegyűjt
  • összebeszél, összezagyvál, összehazudik

növényföldrajz

főnév
  • fitogeográfia (szaknyelvi), geobotanika (szaknyelvi)

nélkülözhetetlen

melléknév
  • pótolhatatlan, elengedhetetlen, létfontosságú, szükséges, alapvető, elemi, fontos, életbevágóan fontos, lényegi, lényeges, sarkalatos, funkcionális, múlhatatlan (régies), elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, fő-fő, elsőrendű, kényszerű, velejáró

mérséklés

főnév
  • csillapítás, enyhítés, mérséklet, temperáció (idegen), fékezés, türtőztetés, megnyugtatás, békítés
  • csökkentés, fogyasztás

páfrány

főnév
  • ördögborda (tájnyelvi)

pocsékol

ige
  • pazarol, veszteget, fecsérel, tékozol, herdál, költekezik
  • (tájnyelvi): becsmérel, gyaláz
  • (tájnyelvi): gázol

megfordít

ige
  • irányt vált, fölcserél, reverzál (idegen), átfordít, invertál (idegen), elfordít, felborít, felfordít
  • kifordít, visszájára fordít

megbosszul

ige
  • bosszút áll, megtorol, megfizet (valamiért), visszafizet (valamiért), elégtételt vesz, elégtételt szerez, revanzsál (régies), visszavág, megtruccol (régies), meglakoltat, visszaad, törleszt

kiesés

főnév
  • kibukás, kipottyanás, kihullás, kiperdülés, kizuhanás
  • kizökkenés, kimaradás
  • veszteség, hiány, hátrány

meglepetés

főnév
  • meglepődés, csodálkozás, csodálat, bámulat, zavar, ámulat, elképedés, hüledezés, meghökkenés
  • ajándék, kedveskedés, figyelmesség

postabélyeg

főnév
  • levélbélyeg, bélyeg, markosbélyeg (tájnyelvi)

ráül

ige
  • rátelepedik, ráseggel (durva)
  • kisajátít

érverés

főnév
  • pulzus, érlökés (régies), érszökés (régies), lüktetés

szoba

főnév
  • helyiség, lakószoba, kamra, cella, terem, ház (régies), kégli (szleng)

specializál

ige
  • specifikál (idegen), szakosít

parabola

főnév
  • példázat, példabeszéd, tanítómese, hasonlat
  • parabolaantenna

összefekszik

ige
  • együtt hál, közösül, lefekszik (valakivel) (bizalmas)
  • lefektet (bizalmas)

permanens

melléknév
  • állandó, tartós, maradandó, folyamatos, folytonos, szakadatlan, szüntelen, örökös, örök, elmúlhatatlan

sokrétű

melléknév
  • bonyolult, összetett, szerteágazó, sokoldalú, átfogó, komplex (idegen), sokszínű, széles körű, szövevényes

partitúra

főnév
  • kotta, vezérkönyv (szaknyelvi)

nyelvmester

főnév
  • (régies): nyelvtanár, nyelvoktató
  • nyelvkönyv

pipál

ige
  • pipázik, pöfékel
  • csibukozik
  • (bizalmas): cigarettázik, dohányzik
  • (bizalmas): (kémény, tűzhányó) füstöl

sötétlik

ige
  • feketéllik