paprikás I. szinonimái

melléknév
  • fűszeres, fűszerezett, fűszerszámos (régies), csípős, erős, pikáns
  • ingerült, ingerlékeny, veszekedő, csípős, bosszús

paprikás II. szinonimái

főnév
  • pörkölt, gulyás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

borzalmas

melléknév
  • borzasztó, szörnyű, szörnyűséges, iszonyú, iszonyatos, rémületes, rémséges, rémes, irtózatos, hátborzongató, rettenetes, embertelen, félelmetes, megrendítő, megdöbbentő, ijesztő, hajmeresztő
  • kegyetlen, gyötrelmes, gyötrő
  • (hsz-szerűen): nagyon, szerfelett, igen

juhtúró

főnév
  • gomolya, liptói, brindza (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a paprikás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

összehúz

ige
  • összevon, összefog, összeránt, (szemöldököt) összeráncol
  • hunyorít
  • behúz, beráncol, összeszorít, összeszűkít
  • (összehúzza magát): összekuporodik, összehúzódik, összegörnyed
  • meghúzza magát, meghunyászkodik
  • takarékoskodik, spórol
  • (régies): összevon (csapatokat)

növényház

főnév
  • melegház, üvegház, pálmaház, télikert

nem1

főnév
  • nemzetség, család, törzsök (régies)
  • fajta, féle, féleség, minőség, kategória, változat, válfaj
  • (szaknyelvi): műnem, műfaj, zsáner (bizalmas)

mérséklődik

ige
  • alábbhagy, alábbszáll, csillapodik, szelídül, csöndesedik, letompul, csökken, lelohad, elhalkul, kisebbedik, gyöngül, lassul, hanyatlik, visszaesik, megcsappan, enyhül, fogy, apad

pagony

főnév
  • liget, berek, erdő, fiatalos (tájnyelvi), csalit (választékos)

pocsolya

főnév
  • dagonya, tocsogó (tájnyelvi), tócsa, kátyú, posvány, latyak, morotvány (régies), pocséta (régies), pocsalék (tájnyelvi)
  • esővíz
  • fertő (régies), szenny, züllöttség, romlottság, undokság, posvány, kloáka (pejoratív)

megforgat

ige
  • megpörget, megteker, megserget (tájnyelvi)
  • meghemperget, hengerít
  • (földet): felszánt, felás, rigolíroz (szaknyelvi), megregáloz (régies)
  • (pénzt): kamatoztat, gyümölcsöztet
  • kikérdez, vizsgáztat, egzaminál (régies)
  • megtáncoltat

megbotránkozik

ige
  • elszörnyed, megütközik, megütődik (régies), felháborodik, felütközik (tájnyelvi), zokon vesz, rossz néven vesz, elképed, fönnakad (valamin)

kieszel

ige
  • kitervel, kigondol, kifőz, kiötöl, kiagyal, kisüt, kiókumlál (bizalmas), kispekulál (bizalmas), kitervez, kifundál, kimesterkedik, kiokoskodik, kitalál, kimódol, kikalkulál (tájnyelvi), kilel (tájnyelvi)

meglepődik

ige
  • elcsodálkozik, meghökken, megdöbben, ledöbben (bizalmas), elképed, megütközik, megütődik (régies), elámul, álmélkodik, elbámul, hüledezik, elhűl (bizalmas), nagyot néz, fennakad, frappírozva van (régies), meghőköl (tájnyelvi), meglebben (tájnyelvi), meglepetődik (tájnyelvi) Sz: földbe gyökerezik a lába; szeme-szája eláll a csodálkozástól; egyik ámulatból a másikba esik; leesik az álla; eláll a lélegzete; tátva marad a szája; sóbálvánnyá válik

postakocsi

főnév
  • postajárat, gyorsposta, mozgóposta
  • delizsánsz (régies), gyorskocsi

rávág

ige
  • ráüt, rácsap, ráver, rásóz, ráhúz, ráró, rásújt
  • ráfelel, kimond, kiköp (bizalmas)

érzékcsalódás

főnév
  • hallucináció, káprázat, látomás, vízió, jelenés, délibáb, optikai csalódás, illúzió

szobafenyő

főnév
  • araukária, nemesfenyő, norfolkifenyő

specifikus

melléknév
  • (szaknyelvi): különleges, sajátos, sajátságos, jellemző, jellegzetes, tipikus, velejáró, rá valló, speciális, egyéni, egyedi, karakterisztikus, individuális

parádézik

ige
  • páváskodik, díszeleg, tetszeleg, hivalkodik, illeg-billeg, mutogatja magát, illegeti magát (bizalmas), feszít (bizalmas), dülleszt (pejoratív), flancol (szleng), fényeleg (régies)
  • ceremóniázik, piperézkedik (régies)

összefércel

ige
  • megvarr, megölt (tájnyelvi), megaggat (tájnyelvi)
  • összecsap, összevág, összeüt, elnagyol

pernahajder

főnév
  • lókötő, kópé, csirkefogó, naplopó, gézengúz, csibész, rosszcsont
  • (jelzőként): semmirekellő, haszontalan, ördögadta, utolsó, alávaló

sokszínű

melléknév
  • tarka, tarkabarka, szivárványszínű, színpompás, cifra (pejoratív), polikromatikus (szaknyelvi), polikróm (szaknyelvi), színes Sz: tarka, mint a szivárvány
  • sokrétű, sokoldalú, változatos, gazdag

partizánharc

főnév
  • gerillaharc

nyelvtanár

főnév
  • nyelvoktató, nyelvmester (régies)

pipázik

ige
  • pipát szív, dohányzik, pipál, pöfékel, pattyog (tájnyelvi), kojtol (tájnyelvi)
  • (bizalmas): cumizik, cuclizik
  • (bizalmas): (kémény, tűzhányó) füstöl

sötétszürke

melléknév, főnév
  • feketés, kormos, ólomszürke